KLasszikus játék. Ami miatt mostanság játsszuk, hogy párom portugál barátai nagyon szeretik, és mivel univerzális, ezért esténként ezzel szoktunk játszani.
Szerintem a Solo egyértelműen megérdemli a perijáték címet, mert egyáltalán nem az a lényeg, hogy hogyan játsszunk, hanem hogy együtt játsszunk sokan, és ez teremt egy közösségi élményt (most is, de régen is, ha játszottam, inkább erre emlékszem).
Érdekes, vicces, jó társaságban még mindig verhetetlen.

Egyáltalán nem vagyok cicás, de amikor megláttam Moskát Anitánál pár képkockát belőle, éreztem, hogy nekem ez kelleni fog. Rendkívül jó a hangulata, imádtam „macskulni” (indokolatlanul sokat nyávogtam…), ráadásul kifejezetten szeretem az efféle logikai játékokat is. Azt sajnálom csak, hogy ennyire rövid lett, kb 6,5 órám ment bele. Viszont érdemes lesz figyelni a fejlesztőkre, ha ilyen jó a debütálás!