Aranyos, egyszerű, nem egy csúcsminőség, ami az alapanyagokat illeti, de nem is rossz, és Juli (majdnem 4) szereti. Arról szól, hogy fölolvastok egy rövid kis mesét, amiben valakinek eltűnik valamije. Aztán elindultok megtalálni a tanúkat, hogy megtudjátok, hogy nézett ki a tolvaj. Olyan hasznos információkat adnak meg, mint hogy volt-e lába, vagy hogy szőrös volt-e, vagy pucér. Utána persze a tettest is meg kell keresni. Ez a keresgélős része memóriából megy, amiben én sosem voltam erős, és egyelőre Juli sem töri magát, hogy megjegyezzen bármit is, szóval többnyire az egész Elhagyatott Rétet felforgatjuk kétszer, mire megtaláljuk az emberünket. Utána általában nagy bulit rendezünk a kupacon.

Azt hiszem, Mufasa halála mellett a zsiráfok fején való ugrálás okozott sokunkban törést az Oroszlánkirály révén. :D Vicces, hogy csak később, huszonévesen sikerült végigvinni, de jól szórakoztam rajta. Bírtam ezeket a diznis mászkálósokat, kár, hogy nem volt még megfelelő gépünk, mikor ezek mentek. A kilencvenes évek nekem a C64-ről szólt. :)