Szokott szabadulós játék, a szokott feladványokkal, eldugott rejtjelekkel. Hátránya volt kicsit számomra az összevisszaság a kártyák számozásában, de az összeadós kártyák miatt megvolt ennek is a létjogosultsága. Maguk a grafikák és a betűtípus nagyon tetszett. Az applikáció furcsa eleme, de nem rossz, bár sajnos megköti az ember kezét idő ügyileg, így kellett csalnunk, néha leállítanunk, mikor valahol nagyon elakadtunk, mert a fene akarná elölről kezdeni az egészet, mikor már alig van vissza valami.
Az Exitek még mindig jobbak, de tuti kipróbálós lesz a második része is.

Jó, ez egy kriminovella 3DS-re, mert alapvetően csak olvasni kell, és egy-két döntést meghozni, de ezek mind elég egyszerűek, és a nagyrészük inkább csak leellenőrzi, hogy figyeltünk-e játék közben. A párbeszédek is elég minimalisták, néha életszerűtlenül, de maga a történet, és a mesélés módja kifejezetten végigjátszatta velem a játékot. Tetszett, hogy a történet egy helyszínes, nem megyünk ki a terepre, nem keressük fel a tanúkat (illetve, Koto igen, de ezt nem vezeti le a játék), végig a főhősök irodájában vagyunk. Nagyrészt Nanase szerepében kell játszanunk, nyomoznunk, vizsgálódnunk, kikérdezni a berendelt tanúkat. Egyszer megérte végigvinni a jó történet miatt, de azért ez egy elég minimalista visual novel. spoiler