Kiskoromban a szüleimmel sokat játszottam esténként. Eleinte nem szerettem, mert mindig vesztettem, de később már belejöttem.

Nem vagyok egy nagy sims rajongó de ezt a kiegészítőt határozottan emlékszem, hogy imádtam. Lehet vele szórakozni, rengeteget, lehet robotokat csinálni (és nekem köztudottan mindenfajta mesterséges intelligencia jelenléte plusz pont), nagyon kreatív az egész, és tényleg komolyabb célok érkeztek általa a játékba, mint eljutni egy karrier csúcsára. A kedvencem azt hiszem, a sima jövő volt, a disztópikusnál kicsit frusztrált, amikor teljesen random belecsapott a villám a karakterembe, az utópisztikus pedig annyira hippi, hogy az már sok…