Nekem ez ötvözte a kacsintós gyilkosos játékot és az Aranyásókat, megvan benne a „ki kivel van” izgalma, emellett lehet taktikázni, de mégse annyira, hogy ez lassítsa a köröket vagy átláthatatlan legyen a játék. Tetszett. :)

Kissé elfogult vagyok ezzel a játékkal, mert ugyancsak kétszer vittem eddig végig, viszont számtalan órát elszórakoztam vele, és nagyon sokszor nekiugrottam elölről. (Ami azt illeti, egy ideje már fontolgatom, hogy újra előveszem. :))
A történet mai szemmel már persze nem egy nagy szám, szokásos bosszú/mentsük meg a világot sztori, de valahogy az egésznek van egy megkapó hangulata. Na meg a világ sem a szokásos fantasy, hanem sci-fi, igaz, némi fantasys beütéssel.
Ami a technikai megvalósítást illeti, 87-es játékhoz képest nagyon a toppon van. Az ellenfelek nagyon szépen animáltak, a labirintusok pedig 3D-sek (sok sikert az el nem tévedéshez), szóval igazán kitettek magukért a Segások.