Star Wars Jedi: Fallen Order (2019)

Imádtam!
Amennyire csalódtam a legutóbbi filmes folytatásokban, olyannyira visszarántott Cal és legénységének lebilincselő kalandja. Egyszerre idézi vissza az előzmények és az eredeti trilógia legjobb momentumait, miközben rengeteg újat tesz a Star Wars világához. (A befejező jeleneteken és a 66-os parancshoz kapcsolódó részeken konkrétan borzongtam, annyira eltalálták őket.) A sztori ugyan nem egetrengető, mégis az egyik legjobb az eddigi játékokat nézve, ráadásul, minden karakter remekül felépített, a főhőstől kezdve, az idegen pilótánkon és a főellenségen át, egészen a kis droidunkig. Mindenki a szívemhez nőtt a végére. A játékmenetet tekintve a legjobbaktól merített ihletett a Respawn, így felfedezhetőek benne a Sekiro, a Dark Souls, az Uncharted, a Tomb Raider és a Prince of Persia bizonyos elemei is. A pályák többnyire kötöttek, a felépítésük mégis több rétegű, így bőven van bennük mit fölfedezni, bár tény, hogy nem ártott volna, ha több bolygó is bekerül a kínálatba a változatosság kedvéért. A fénykard forgatása emellett pedig sosem volt még ilyen epikus és szórakoztató. Ugyan kell hozzá ügyesség és egy kis idő, míg belejön az ember, de a szépen felépített talentfának köszönhetően folyamatosan adagolja a játék az új képességeinket, amik, ha nem is Force Unleashed szintűek, a megfelelő kombinálásukkal mégis hasonlóan látványos harcokat produkálhatnak. Örültem, hogy BD-1, a droidunk is szerves részét képezte a kalandunknak, plusz a minimális testreszabási lehetőség is kitolta picit a játékidőt. Amiről talán még szót ejthetnék, az a grafika és a zene. Előbbi, ha nem is a legszebb, megállja a helyét a mai piacon és kisebb nagyobb bugok ellenére remekül optimalizált, hisz a krumpli szintű PC-men is jól futott medium beállításokon. A zenei és hangvilágot tekintve tökéletes Star Wars élményt kapunk, szóval ezt nem is vesézném ki jobban.
A hossza kapcsán tennék még hozzá annyit, hogy nem is értem azokat, akik azt írták, hogy laza 13-14 óra alatt befejezték, miközben nekem Jedi Knight fokozaton is több, mint 23 órámba telt. (És még így sem 100%-os a felfedezettség.) Oké, hogy sokat szenvedtem pár boss-on, de ez a 13-14 szerintem csak három esetben lehetséges.
1.) Az illető alapból pro, amivel nem tükrözi egy átlag játékos lehetséges idejét.
2.) Végigrohant az egészen és skippelt minden átvezető animációt.
3.) Valójában a legalacsonyabb fokozaton pörgette végig, miáltal persze, hogy jócskán lerövidül a dolog.
Összegezve a Fallen Order nálam lekörözte az eddigi listavezető Republic Commando-t és a kedvenc Star Wars játékommá vált, melynek lehetséges folytatása azonnali vétel lesz, ha képes ezt a szintet tartani. Csak ajánlani tudom!

Nekem egyelőre csalódás… :( Már az elején elakadtam az ugrabugrálásoknál, a hülye program a controllert se kezelte megfelelően. Aztán férjem folytatta, de több óra utan is csak ugrált mint egy pókmajom, fénykardozni csak a vonaton kardozott kicsit. Szóval inkább ügyességi játék, mint kalandozós vagy harcolós….Tiszta Super Mario :/

Szóval új (és elvetemült) Star Wars rajongóként ez a játék volt az egyike azoknak a kiegészítő anyagnak, amibe bevágtam a nagy filmmaratonom után. Amiért nekem annyira bejött ez, hogy le nem tudtam szakadni róla, az nyilván a Star Wars élmény volt, ezt nem is lehet ennél a játéknál értékelésben kihagyni (ahogy minden akció RPG-t is a történet szempontjából is értékelünk). Sokszor hallottam, hogy áh, ez egy közepes játék, az emberek csak örülnek, hogy végre van egy nem rossz SW játék, azért a felpontozás, de én ezt nem hiszem. Persze, hogy a Star Wars rajongóknak szól főképpen a történet, hiszen abban az univerzumban játszódik, és én imádtam minden egyes világbeli utalást, annyira organikusan raknak oda mindent, öröm volt a bolygókon andalogni.

Más: Imádom Cal Kestist. Noha, én azok közé tartozom, akik nem utálják az új filmeket, de jó ég, itt mennyivel jobb volt minden. Nem egy nagy történet ez, de a karakter nagyon jól összerakottak, és Cameron Monaghan elviszi a hátán az egészet (csak úgy mint a Gothamet, na. :P)

De hogy legyen szó a játékelemekről is: A harcrendszer nekem nagyon bejött, a fénykardozás, a képességek, az egész melee fight rendszer élvezetes. (Jedi Master szinten nyomtam végig az egészet, mert nem akartam nagyon kezdő szinten mozogni, hiszen bár csak a Hellblade szerepel a melee játékaim között, úgy éreztem, mégis egy rendes kihívást akarok.)

Gyakorlatilag ez egy Tomb Raider metroidvania in space, és annak tökéletes. Az audio- és vizuális élmény annyira Star Wars, hogy bár nagyon ritkán megyek vissza felfedezni, mindent 100%-osan, itt alig várom, hogy visszamenjek mindenhova. Megjegyzés: mindenki szidja a térképet, én, mint a legbénább térképolvasó valaha sosem tévedtem el, és nem frusztrált.

Az egyetlen nagy negatív pont (és amiért ez nem lesz az év játéka) azok a szutyok bugok:
– Nem tölt be a textúra néhol rendesen, akár cutsceneben sem.
– Framedropok, framedropok mindenhol – még cutscene-ben is. Főleg Bogano és az az egy bizonyos lift Kashyyykon volt szörnyű.
– Az ugrás érzékelés, ebbe beletarozik, hogy bekerültem egy jó kis deathloopba, amikor egy zipline-ról átesett az egész textúrán szerencsétlen Cal.
– Sikerült EGY ÓRÁS mentésemet kitörölnie a játéknak, mert egy mászó-töltő képernyőn beakadt az egész.
– Sikerült összeomlania hibaüzenettel a játéknak. ^^ Esküszöm, sehol nem volt ennyi bugom, mint ebben a játékban, nem tudok tiszta szívvel ezért 10 pontot adni.