Kanaszta

Óóó, mennyire szeretem ezt a játékot!
Mikor kicsik voltunk, a szüleim a nagyszüleimmel együtt kinn játszottak esténként a konyhában, miután minket lefektettek. Mindig érdekelt minket, hogy mi is ez.
Aztán volt olyan, hogy nyolcan játszottunk négy paklival. Egy örökkévalóság volt, mire újra sorra került valaki…
Legtöbbször hatan játszottunk: a szüleim, a testvéreim meg a nagymamám. Én mindig apummal voltam párban, és mindig úgy álltunk neki, hogy na most aztán csúnyán elveszítjük az egészet. Nem is mondom, hogy csomószor nyertünk ezek után.
Most már csak azt kell megvárni, hogy a gyerekek belenőjenek.

A gyerekkoromból kimaradt, nálunk a römi volt a divat, az is nagymamámmal. Most pótolom a kimaradtakat. Ketten is nagyon szeretem, de ha adódik lehetőség, négyesben egészen más élmény! :)

Amíg mindenki más römizett, mi kanasztáztunk. Ezt imádtam, römizni sosem szerettem. Ami vicces, mert ha jól rémlik, nem sok különbség van a két játék között.