Harry Potter: Roxforti csata (2016)

Totál imádás, mert Harry Potter! Ha azonban az objektivitás mércéjét veszem elő, akkor sajnos nem egy túl erős játék. Vannak sokkal jobb kooperatív vagy pakliépítős játékok is nála. (Pl.: Arkham Horror vagy Dominion) Számomra nagy hátránya volt, hogy folyamatosan a kezdő paklinkkal kezdtünk. Ez még nem is lett volna akkora nagy akadály, ha szépen összerakhatunk, összevásárolhatunk egy erősebb paklit és cserébe kiszórhatjuk (végleg! mint a Dominionban a szemétre) a nem kellő, gyenge lapokat, de sajnos azok továbbra is a kezünkben voltak, hígítva a paklinkat. Ez nehezítette a játékot, vagy inkább bosszantotta a játékosokat, ahogy maga a piac is, amin néha igen lényegtelen lapok szerepeltek. Háziszabályozni mondjuk csak egy-két alkalommal kellett, leürítve az egész placcot. Máskor meg a szerencse úgy hozta, hogy pl. a hetedik részben én nyírtam ki az összes horcruxot, mert az összes dobókockás lapot bezsákmányoltam és ki is tudtam játszani.
Újrajátszási lehetősége van, hiszen mindig máshogy kevered meg mind a Roxfort paklit, mind a gonoszokat és a sötét varázslat kártyákat is. Ezek néha igen vérmes kombóhoz tudnak vezetni, de alapvetően mégis könnyűnek mondanám a játékot. Ketten kétszer vesztettünk össz-vissz, a többinél simán győztünk, volt, ahol épphogy, volt, ahol meg az első helyszínen leragadva simán kiírtottunk mindenkit. Örültem volna neki, ha egy kicsit nehezít valahol a játék, de állok elébe, hogy 3, illetve 4 fővel is kipróbáljam (és sanszos, hogy ha ki fog jönni magyarul a kiegészítő, azt is beszerzem, pedig a józan eszem tudja, hogy ha nem HP lenne, akkor nem vettem volna meg).
A kártyák minősége sajnos iszonyú gyenge. Óvatosan kevergettük őket, amíg nem lett hozzá védő (a Roxforthoz szerencsére egyből volt, de a többi olyan béna méretezés, hogy csak egy helyen kapni megfelelőt – még szerencse, hogy a rokonok látogatásába be tudtunk iktatni egy szellemlovast is, az viszont kár, hogy így is az egyik méretre pont készlethiány volt), de anélkül nem is tudom elképzelni, hogy lehet ezt huzamosabb ideig játszani. Bár nekem alapvetés, hogy deckbuilding játékot csak is kártyavédőzve, anélkül nem is érdemes nekiállni. Az insertje is sajnos gyenge a játéknak, a miénk már több helyen törött volt, de elnézve a minőségét, felesleges lett volna reklamálni egy újabb ilyenért (no meg ha kijön a kiegészítő, esélyes, hogy egybe lesznek suvasztva és akkor amúgy is megy a levesbe az insert).
Jópofa, hangulatos kis játék, főleg, ha a háttérben a filmek zenéje szól. Karácsonykor nekünk így szuper élmény volt, csak a hetedik játék lógott át az új évbe, a többivel a szünet alatt játszottunk. Egyre hosszabbá vált a játékidő is, de mi nagyon élveztük, Ron-Hermione jó kis párost alkotott! (de nagyon szeretném kipróbálni Neville-t is legközelebb) HP rajongóknak ajánlott darab, de aki nagy társasos is, annak lehet kicsit csalódás magának a játéknak a menete, milyensége. Pakliépítésben szerintem a Dominion jobb, hiába az alapja ennek az egésznek és sokak számára már túl egyszerű, nekem az is nagyon tetszett és szeretném a mancsomat egyszer egy Intrikára rátenni.
Ezektől eltekintve a játéknak a polcomon a helye és biztosan elővesszük még (rá is írtam a 10x10-re biztos ami biztos). Remélem, a kezdeti varázson kívül is tartogat még jó hangulatú játékokat és nem fogom megbánni a beszerzését.

Az történt, hogy egy kedves barátosném kölcsön adta és sajnos totál beszippantott. ♥ Szóval holnap az első utam a boltba vezet. :D
A második részt is kivégeztem. :)) Érződik, hogy egyre nehezebb és nehezebb lesz.
Imádom! Mindig is tudtam, hogy a pakli építős társasok a kedvenceim.
A kooperatív játékokban válogatós vagyok, de ez ott van a dobogón a Holtak tele mellett.
Rajongóknak kötelező darab. Egyszerű a szabályrendszere, de a feeling teljesen átjár közben. ♥ Ne hagyjátok ki!

Életem első pakliépítős játéka. Nagy szerelem, bár elég lelombozó, amikor 1,5+ óra játék után nem sikerül megnyerni az adott könyvet. Ketten érezhetően könnyebb mint négyen. És persze a nosztalgiafaktor. Felbecsülhetetlen. :)

Egy hétig volt szerencsém kipróbálni a játékot és ez az egy hét elég is volt arra, hogy rájöjjek, áldom az eszem, hogy nem vettem meg.

Külcsín: kiábrándító
Számomra nagy csalódás a komponensek minősége ezért az árért. A kártyák anyaga a legvékonyabb papír, amivel eddig társasjátékban találkoztam, emellett nagyon visszatetsző, hogy a kártyán lévő „illusztráció” gyakorlatilag egy az egyben jelenetek, szereplők kifényképezése a filmből. Arról nem is beszélve, hogy ez a sok kis doboz a dobozban megoldás valahogy nagyon nem az igazi. A Roxfort kártyákat vedd ki az összes dobozból, de a helyszíneket csak az adott szint dobozából, a kockákat a 4. dobozból, a hősöket a 3. dobozból a képességeket a 6. dobozból….ááááááá… kész agyrém az egész.

Belbecs:
Az elképzelés, hogy elsőtől épül fel a játék egészen a hetedikig nem lett volna rossz, de végül jó se lett. Az első 6 szint nehézsége nincs arányban a 7. szint nehézségével. Az első 6 szintet szinte különösebb nehézség nélkül meg lehet csinálni, a hetedig pedig gyakorlatilag teljesíthetetlen. De mondjuk oké, ez nem baj, mert legalább elővenném még egyszer, hogy hátha akkor majd teljesítem legközelebb….de nem fogom elővenni. Azért nem fogom elővenni, mert a 7. szint eléréséig már annyira megunom az összes gonosz kártyát és sötét varázslat kártyát, hogy már lever a víz ha még egyszer el kell olvasnom, hogy „az aktív hős 2-vel csökkentse a…..”
Mindemellett szerintem elég lett volna 2 szint ebből a játékból: egy, ahol megtanulod a játékot, és utána a 7. szint. Vagy csak elég lett volna a 7., mert biztos vagyok benne, hogy ha egyszer már eljutottál a 7. szintre nem mész vissza a korábbikkal játszani, mert nincs benne kihívás.

Összességében: olyan érzésem volt az egésszel kapcsolatosan, hogy gyorsan piacra akarták dobni a játékot, ezért a lehető legmegúszosabban oldották meg a kivitelezést, pedig szerintem egy gyönyörű illusztrációval ez egy kisebb kincsesdoboz lehetett volna. A felépítését tekintve egy kicsit jobban át kellett volna gondolni, hogy valóban jó ötlet-e ennyi energiát pazarolni az első 6 szintre, ha mindenki utána csak a 7-kel játszik. Arról nem is beszélve, hogy noha értem a tematikát, mégis azt mondom, hogy a végére monotonná és kicsit unalmassá válik a játék a folyamatos ismétlések miatt. Szóval szerintem annyit nem ér, mint amennyiért árulják, mondom ezt úgy, hogy imádom a Harry Potter könyveket és a filmeket is.

Promóciós kártyapakli

Mikor kiderült, hogy jön magyarul is, nem volt kérdés, hogy az én polcomon ott fog víritani és az előrendelést követően folyamatosan tűkön ültem, hogy mikor játszhatok már vele :D Egyáltalán nem okozott csalódást, teljesen megfelelt az elvárásaimnak! Tegnap jutottunk el a hetedik rész végére, minden perce varázslatos volt!
Végig izgultam az egész játékot, időnként nagyon tudtam haragudni a Halálfalókra, mert a Sötét Varázslatokkal olyan kombókban csépeltek minket, hogy néha levegőt venni alig bírtunk – szóval nem mondhatni, hogy ez egyszerű, koop játék… :D
Nagyon tetszik, hogy egyediek a karaktereink a plusz képességeik által és örülök, hogy Neville is köztük van, hiszen aki olvasta a könyveket, az tisztában van vele, hogy sokat tett a csapatért!
Nagyon jól vannak kombinálva a paklik – a Gonoszoké és a Sötét Varázslatoké egyaránt, rendesen tudnak szivatni :D
Viszont mi is remek lapokkal tudjuk bővíteni a készletünket, hogy rendesen odavághassunk a Halálfalóknak!!
Az, hogy minden kör végén elveszítjük a megszerzett pénzeket és villámokat, ha nem használjuk fel azokat és hogy nem vihetjük magunkkal a megvásárolt kártyákat a következő szintre, még többet ad a játékhoz, hiszen így kellően nehezíti és plusz taktikázást is csempész bele, sokkal jobb élményt ad! :)))
Szóval abszolút szerelem!! *.* ♥️♥️

Még olyan ismerősöm is élvezte a csatát, aki egyáltalán nem HP fan! :)

Pakliépítős, koop, Harry Potter, mi kell még?
Ketten rettentően élvezem ezt a játékot, akármelyik könyvnél tartunk is benne. Négyen nehezebb, és én spec kevésbé is élvezem úgy, viszont nincs szívem emiatt levonni csillagot.
Elsőre furcsa volt, hogy minden könyvet ugyanazzal a 10 lappal kezdünk, de hamar sikerül azért jó lapokat vásárolni, ráadásul mivel mindig másmilyen lapok kerülnek hozzánk, ezért változatos is tud lenni a játék. Egyszerűen nem tudom megunni, nagyon szívesen veszem elő ezt a társast! Nagyon hálás vagyok @dorkabuba-nak, hogy ajánlotta ezt a játékot, mert hatalmas kedvenc lett!

Ha a készítők a minimálisnál több erőfeszítést tesznek bele, ez egy nagyon jó játék lehetett volna…

A 4. évet ötödszörre sikerült megcsinálni, kihagytunk vagy egy évet az utolsó próbálkozás óta. Vagy mi vagyunk bénák vagy ez a játék rohadt nehéz, de most megint félre rakjuk fél évre.

Hosszú hetek munkája ma végre beért!
A két kicsi mellett nagyjából heti egy évet tudtunk lenyomni a férjjel, de ez sem sikerült minden egymást követő héten. És elérkezett az utolsó, hetedik is, amit egy kb három órás ülésben megnyertünk.
Vegyes érzéseim vannak. Harry Potter. Abszolút kedvenc, életem meghatározó eleme. Társas – szeretek játszani, nagyon. Itt paklit építünk, ami tök jó, ha nem kéne hétszer a nulláról indítani. Balanszol a játék valamilyen szinten, de természetesen rengeteg múlik a keverésen – mind a roxfort kártyák, mind a sötét varázslatok és mind a gonoszok tekintetében –, így lehet ultravérengzős is, meg villámdobálós is.
Helyenként leült azért nekem a játék, bár nagyon tetszett, hogy majd minden év hoz valami pluszt (petrificus totalus, dobókockák, jártasság stb).
Van benne újrajátszhatóság, de hogy őszinte legyek nem hiszem, hogy ketten a közeljövőben nekiállnánk újra, négyen pedig végigjátszani.. hàt asszem nem kevés összejövetel kellene hozzá xD