Dixit Odyssey (2011)

Az alap Dixithez képest annyi a különbség, hogy a pontozást, értékelést, szavazást igényessé teszi. Valahogy emel egyet a játék színvonalán. Az alapot is mindig többen játszottuk, rádobáltunk a lapokra bármit, amit találtunk otthon, így viszont nagyon kulturált élményt ad.

Nóri vette meg idén szülinapjára, azóta kb 3szor játszottunk vele 7-8 fővel. Nekem a pontozás a mai napig homály, de szerencsére páran képben vannak vele. Egyszer én is veszek egy dixitet, mert szerintem nagyon jól fejleszti a képzeleterőt, mások megismerését és hát ez a tökéletes partijáték.

A Dixit játék alapötlete alapból nagyon bejön nekem, és különösen tetszik, hogy van egy kiadás, amivel akár 12-en is tudunk játszani. Már csak a kiegészítők kellenek, hogy sose lehessen megunni!

Nagyon jó partijáték, amit még akár családdal is lehet játszani! Gyönyörűek a kártyák, elvontak, ami ehhez a játékhoz kell is! Van, akinek kell idő, hogy rájöjjön a lényegre, ráérezzen a többiek gondolkodásmódjára. Szóval nem mindenkinek bejövős játék, de nálunk azért a többség élvezni szokta. Ismerkedős játéknak is ideális, ha valaki épp csapatépítőn szeretne játszani valamit. Viszont ehhez is kell a több ember, szerintem 6 fő alatt nem feltétlen érdemes elővenni. A kismillió kiegészítővel eléggé változatossá lehet tenni, ha már megunná az ember a kártyákat. Összességében szerintem nagyon jó az ötlet és a tematika!

A nagyobb társaság miatt ezt is megvettem. Magát a játékot nem kell újra dicsérni, mert megtartotta az alapokat, ugyanolyan remek kikapcsolódás. Tetszik, hogy a tábla mellett lehet elhelyezni a lapokat, nincs félreértés a számozásnál. A pontozó tábláról még nem sikerült eldöntenem, hogy tetszik-e vagy sem. Tényleg kicsit körülményes takargatni, de annyira azért mégse zavaró és mintha mégis adna az egész értékéhez.

A képei kissé szürreálisak, kevésbé barátságosak mint az eredeti, első játéknál. Ezt leszámítva nagyon jó játék, sokszínű, nehéz megunni. Nagyobb társaságot is jól elszórakoztat. Igazi party játék.