Jaipur (2009)

Na ez egy olyan játék, ami kihozza belőlem az állatot :D Már amennyiben nem nyerek. (Nem nyertem.)

Ezt a játékot már régóta ki akartam próbálni, nagyon sokat hallottam róla, és emiatt vártam is, mi újdonságot fog hozni ez a két fős játék.
A Jaipur lényege, hogy kereskedünk. A piacról vehetünk fel lapot, vagy cserélhetünk a kezünkben lévő lapokkal és tevékkel, vagy pedig eladhatjuk a kezünkben lévő lapokat. Minden kártyaszínhez tartozik egy olyan színben lévő token, így érdemes a magasabb értékű kártyákat elvenni.
Kevés olyan játék van, aminél kötélhúzás érzésem van, de ez olyan. Versenyzünk, hogy ki veszi el a jó lapokat, és a szív megszakad, ha te elveszel egyet, és utána egy piros lap csapódik fel, mert biztos, hogy az ellenfél el fogja vinni. Végig az az érzésem, hogy taktikáznom kell, hogyan juthatok olyan lapokhoz, amik fontosak, úgy, hogy a másikat ne hozzam előnybe.Közben figyelni kell a tokenekre is, mikor fogy ki, engedjem még ezt a lépést, rakjak le, ez egyfajta tánc is kettőnk között. (és mint minden ilyen játék, nagyon jól taktikázható, hogy mi a jó nekem, gyorsan befejezni, vagy inkább húzni a végtelenségig).
Az is tetszett benne, hogy bár nagyon egyszerű, azért nem olyan könnyű nyerni, vagy szimplán jól játszani, hogy ne adjam az ellenfelem alá a lovat… izé tevét. Az, hogy vesztek, egyben azt is jelenti, hogy hagytam a másikat jó lapokhoz jutni, és ezért nyert, és emiatt akármennyire is könyed, számomra teljes fókuszt igénylő játék. Közben nyilván van szerencse is, és nem teljesen számolható (szerencsére, hiszen ettől lesz jól újrajátszható), mégis itt a szerencsére fogni bármit is szerintem hiba lenne.
Tényleg jó kétfős játék, és elgondolkoztam azon, miért is ne lehetne többen játszani. Mert ezzel a szabályokkal igazából akár lehetne is. Ám akkor sokkal randomabb lenne a játék, és nem lenne ennyire egymásrafigyelős,. Akkor már elveszne belőle a kötélhúzás jelleg, és tényleg úgy érzem, hogy ez a játék tényleg csak kétfős, mert így adja ki azt alkotó szándékot, azt az ízt, ami érdekessé teszi.
Bár maga a szabályok egyszerűek, szerintem nagyon jó, és okos játék. Szerintem pároknak akár randevúra tökéletes lehet.

Hú nagyon átjön a kereskedés. Elviszem az összes tevét, de a másiknak így jut arany meg rubint, haa micsoda játszmák. Ugyanakkor nagyon egyszerű, nekem olyan érzésem volt közben, mint mikor a nagyszülőkkel römiztünk, közben megy a traccsparti. (Oké, azért is, mert a gémklub példánya olyan elnyűtt, mint a nagyszülők francia kártyája :D )
Jó játék, tetszik, ajánlom.

Az új, csúnyácska verzió van meg nekünk, bár nem tudom, tényleg mennyivel csúnyább, mint az előző (párom szerint kicsit csicsás, főleg, hogy rózsaszín a lapok hátulja). A tevék mindenesetre cukik, én egyszer sem cseréltem be őket (még is nyertem mindkét alkalommal), csak nézegettem őket. :D
Jó kis pörgős, kereskedős, csereberés játék, ahol azért meg lehet szívatni a másikat (kedvencem volt, mikor párom nagyon megörült, hogy még egy aranyat felhúzott, elfelejtette hogy nálam van egy zöld, amit rögtön ki is játszottam, hogy inkább egy pont nekem és játék vége mint sok pont neki :D). Lehet, csak szűz kéz szerencséje volt a sikerszériám, vagy párom volt figyelmetlenebb az újévi regerenálódásban, hogy nem tudta rendesen követni, hogy milyen lapokat vettem el.
Jó kis játék, örülök, hogy egy gyors, kevés helyet igénylő kétfős játékunk van a gyűjteményben. :)

Ezzel a játékkal egy forgalmas piacra kerül az ember, legalábbis lélekben. Remek kereskedővé kell válnod, hogy megnyerd a játékot. Mérlegelni kell, hogy melyik lépés éri meg éppen jobban. Tetszik, hogy ez is pörgős, gyors játék. Örülök, hogy rábukkantam.

Az egyik kedvenc játékommá vált már 2-3 kör után. Én eleve jobban szeretem a pörgősebb, inkább kártya alapú játékokat, amit 20-30 perc alatt le lehet játszani akár, és ebben a kategóriában igen kiemelkedő. Nagyon szép a grafikája (az újabb kiadás van meg), és körülbelül 15 játék után (tudom, nem sok, de egyelőre ennyi van benne) még jól bírja az összes kártya és zseton is.
Nem bonyolultak a szabályai, nincs is annyira sok, egy játék alatt bele lehet rázódni. Próbára teszi, mennyire tudunk mérlegelni, mi éri meg jobban, és nem hagyja a játék, hogy sokáig gyűjtögessünk valamit, mindig igazodni kell az éppen kialakult helyzethez. Könnyű a másiknak keresztbe tenni, de mindeközben figyelni kell arra is, hogy magunk alatt ne vágjuk a fát, és inkább sokszor megéri, ha a másikat békén hagyjuk, és még több pontot gyűjtünk.

Nekem nagyon tetszik, főleg a dinamikája. Tényleg kereskedőnek éreztem magamat közben. A kinézete is szép szerintem. Eddig mindig rommá vertem az uramat, aki ezt meglepő módon egész jól viselte (ő szokott többségében nyeri, főleg az új játékoknál). :D
Új kedvenc két fős játékunk lett.

Kölcsönzős játék volt a Játszó/házhoz projektben, 2 hónapig volt nálunk (2 havonta jön 4 játék, lehet kívánságlistát is beküldeni, illetve, hogy mi az amit nem akarsz, de egy kérdőív kitöltése után megpróbálnak személyre szabott játékokat küldeni. Alig vártuk az első csomagot!) Ez egy személyre szabott 2 személyes játék volt, de az első 1-2 játék után rájöttünk, hogy szeretjük, úgyhogy egyik családtagunktól már be is kértük. Könnyed, laza, gyors. Amikor az embernek nincs kedve másfél órát játszani, viszont azért játszana egyet, arra tökéletes.