The Mind (2018)

Olvastam, hogy ez mennyire megosztó játék, van aki szereti, van aki nem. Én az utóbbiak táborát erősítem. Látom mások miért szeretik, de nekem nem jött át a dolog. Alapból nem hiszek a spirituális dolgokban, úgyhogy én ezt az érezzünk rá egymásra dolgot nem tudom hova tenni. Kifejezetten nehéz egy kis kártyajátékhoz képest. Háziszabályozva, amikor kis csalást megengedünk magunknak akkor szórakoztató, de így meg a játék értelmét veszítjük el.
Összességében magamnak nem venném meg, viszont ha vendégségben valaki ezzel szeretne játszani, szívesen csatlakoznék. Másoknak ajánlom kipróbálásra, mert igazán olcsó játék,aztán úgyis próbálva derül ki, hogy tetszik-e vagy sem.

Játszottunk néhány partit, de a hatodik szinten elbuktunk, pedig már egész jól kezdtünk ráérezni olyankor is, amikor szinte nem is volt különbség a kezünkben lévő lapok között. Inkább az volt a gond, ha valamelyikünk elsiette a lerakást, vagy épp túl sokáig tétovázott. A nindzsa csillag alkalmazása épp a megfelelő időben kulcsfontosságú lehet. Mondhatjuk, hogy ez egy partijáték – amiket általában ki nem állok – ez mégis egy üdítő színfolt.

Spirituális embernek tartom magamat, de nem tudtam elképzelni, hogy a Mind mit tudhat. Hááát… WOW! Áll leesés… 11-es szintig jutottunk a férjemmel, amit nem hittem volna, persze voltak hibák. Nagyon durva, amikor tudom, hogy a másiknál egy 14-es kártya van, szinte láttam magamelőtt. De rengeteg ilyen megdöbbenés volt. Tényleg úgy néztünk folyton egymásra, mint a western filmekben a párbajozók. :D De hogy a 100-as kártya hatszor kiosztásra került és ebből négyszer nálam landolt. :D Jókat nevettünk közben. Fantasztikus élmény. ♥ Ne hagyjátok ki!

Csak négyen voltunk, de jó kis csapat volt! Ez pedig elég erősen meghatározza, hogy ki hogyan áll hozzá a játékhoz. Nekem abszolút pozitív volt a tapasztalatom, így nagyon élveztem – igaz, ez tipikusan olyan játék, amit lehetetlen csalás nélkül játszani. Legalábbis én nem tudom elképzelni, hogy különben hogy lehetne játszani. Kódokat mondtunk, zizegtünk, no meg persze figyelni is kellett egymásra, hogy ki mikor dobhatja be a maga kártyáját. Persze így is vesztettünk életet, és az utolsó kört (végigvittük a 12-ig, szóval lényegében nem csalva, mert a játékszabály 4 főre 8 kört ír) már csalva vittük végig, mert előtte elfogyott az utolsó életünk.
Jóféle, én élveztem.

Nem azt mondom, hogy életem játéka, de eddig ketten próbálva jó élmény. Az érzés, amikor jól raksz, amikor “tudod”, hogy te jössz, vagy hogy megjelenik előtted a másik lapja! Kétszer is volt ilyen! Vaaa..
Ki kell próbálnom többemberes verzióban, de ez a játék ilyen rövid idő után is azt mondatja velem, hogy tud valamit.

Sokat hallottam már erről a játékról. Tudtam, hogy megosztóak a vélemények róla, de gondoltam kipróbáljuk. És Woooow!! Fantasztikus! A 9. szintig jutottunk a párommal. De nagyon izgalmas volt. Volt, hogy remegve raktuk le a lapokat. :D De mikor három kupacra osztod a paklit, s mindet mindegyikkel összekevered, s mégis egymás utáni számokat raktok le, plusz látod magad előtt a számot amit a másik le fog rakni, az kicsit para. :D De imádjuk nagyon!!!! :)