Beyond: Two Souls (2013)

Összességében a Beyond egy erős, de becsapós narratívával rendelkező interaktív film, amelyben a karakterdráma erőteljesebben kidomborodik, mint az alaptörténet, ám annak hiányosságait a nonlineáris történetmesélés egészen a végéig elrejti. Döntéseink szabadságát tekintve a Heavy Rain többet nyújtott, ez a fajta rejtett kézfogás pedig játékmenetbéli problémákat és ludonarratív disszonanciát is okoz, nem beszélve a kameranézet gyermekbetegségeiről. 2019-ben a játék még mindig jó, de talán már most nem tud akkora élvezetet nyújtani, mint 2013-ban nyújtani tudott, viszont aki szereti a minőségileg elkészített interaktív filmeket, amelyben néha azért kontrollert is kell ragadni, ne habozzon, vigye végig Jodie Holmes kalandját, mert ha más nem, a történetért megéri. Amely sajnos azonban kevesebbet fog, mint amennyit elhitet velünk, hogy markolni fog.

Értékelés: 83%

Narratíva: 85
Grafola: 85
Zene: 85
Játékélmény: 75

Az évszázad legjobb játéka!!!

Noha nálam nem érte el a Detroit hihetetlen érzelmi katarzisát, viszont a zseniális megvalósítás és a mélyenszántó gondolatiság ugyanúgy megvan benne. David Cage számomra a videójátékok Christopher Nolan-je.
Ellen Page-et eddig is imádtam, itt meg aztán végképp. Dafoe meg csuklóból hozott ismét egy fantasztikus performance-t. Lorne Balfe zenéje meg aztán hű meg ha. Zimmer közreműködésével érthető is miért ennyire magával ragadó.

Mikor belekezdtem, semmit nem tudtam a játékról, sztoriról, csak hogy Ellen Page és William Dafoe is benne van, így már azonnal érdekelt. Az elejétől fogva iszonyatosan lekötött. spoiler… Meg voltam elégedve a grafikával, a játék kezelésével, a karakterek irányításával (a Heavy Rain nekem konzolon kezelhetetlen volt). A többféle végkimenetel lehetősége is jó ötlet volt, így rávett, hogy végigjátsszam az összeset. :-D Nem lövöldözésről szólt, nem értelmetlen mászkálásról, nagyon jól adagoltak mindent a készítők. Már alig várom a Detroit: Become Human-t. :-)

Ez valami mocsokjó volt! Elsőre nyilván sem guide-ot, sem trófealistát nem szabad bújni, hanem hagyni kell, hogy vigyen magával. Olyan érzelmi hullámvasút, hogy csak kapkodtam a fejem. Az időben ide-oda ugráló történetvezetés pont annyira törte meg a dinamikát, hogy felkeljünk egy két gyomros után. Zseniális volt. Nyilván aki a misztikus természetfeletti történeteket élből elutasítja, annak nem való, de egyébként nem szabad kihagyni. TAPS!

A barátom, akivel együtt játszottunk, tökéletesen összefoglalta a játékélményt: „Mint minden Quantic Dream játék, ez is kifejezetten szórakoztató volt minden szempontból, amiért nem David Cage felelt.”

Ez az ugrálás az időben túl kusza volt. Semmi baj nincs a nem-lineáris történetvezetéssel, de itt sokszor a sztori rovására ment, mert érthetetlenné és kaotikussá vált az egész, óriási hangulat váltásokkal. spoiler

Aiden ötlete tetszett, főleg, hogy a játék elején úgy van bemutatva, mint egy önálló entitás, szabad akarattal, ez nagyon érdekes lehetett volna. Sajnos ez teljesen átfordult abba, hogy nulla szabadsággal (mert Jodie utasítja mindenre), éppen a sztorinak megfelelő hatótávval mozogva spoiler, Aiden, mint valami szupergép, megy, és minden problémát megold. Az egyetlen helyzet, amiben ténylegesen önállóan lehet dönteni, az annyi, hogy összetörjük-e a szoba berendezését mérgünkben.

A Ryan szerelmi vonalat olyan erőszakosan tolta az arcomba Cage bácsi, hogy kifejezetten megutáltam a karaktert. Még az utolsó pillanatban is ott állt kitartóan, kutya szemekkel, hogy ugyan bocsássunk már meg neki, szóval biztosra vettem, hogy nélküle nem is lehet happy ending. spoiler
A Navajos fejezet nagyon kilóg az összes többi közül, olyan volt, mint egy filler epizód. Próbáltak valami spoiler sztorit köré írni, de nagyon erőltetettnek tűnt. Az egész mélypontja a lovaglós jelenet volt, mert borzasztó volt a lovat irányítani. Az egyetlen pozitívum dolog az volt benne, hogy kaptunk egy másik romantikus szálat, spoiler

A történet vége hasonlóan kiábrándító volt, mint Aiden. Arra van az egész játék kihegyezve, hogy a döntéseid hogy befolyásolják a továbbiakat (lásd minden rész végén a százalékos mutató, hogy hogyan döntöttél egyes helyzetekben, ami nekem kifejezetten tetszett), a legvégén viszont konkrétan eléd rak kétszer is egy egyszerű választást, hogy „Na tessék, ezek a lehetőségek”. Szóval azon túl, hogy spoiler semmi hatása a végkifejletre a korábbi döntéseidnek.

A fixált kamera nagyon rossz volt, sokszor azt se láttam hova megyek és mit csinálok. És lehet, én vagyok a béna, de gyakran nagyon nem volt egyértelmű, hogy egy-egy választásnál mit takarnak a lehetőségek. spoiler

Összességében az alapgondolat egész érdekes, de unalmasan van kivitelezve, a vége pedig egyszerűen csak béna.

Holnap elvileg végig játsszuk, kíváncsi vagyok mi lesz belőle.

Nem tudom pontosan, hogy mit is írjak. Túl sok érzelem kavarog a fejemben most jelenleg.
Imádtam ezt a játékot, hatalmas érzelmi töltettel bír. Egy fajta befejezést láttam (jobban mondva tapasztaltam, mert 2 YouTube videóstól is láttam már végigjátszást régebben és a közelmúltban is) és ez nekem bőven elég.
Rengeteg kérdésem lenne még, illetve nagyon érdekelne a többi befejezés is, de akkor elvesztené a varázsát az egész. Majd talán egyszer újra belekezdek… :$
Nálam a lehetséges összes csillagot megkapta értékelésként a játék, és még adnék egy párat ha lehetne. :) Csodálatos volt az egész. :')

Bár sajna nem tudok játszani vele de egy zseniális játék.

Uptade 2020
Most,hogy kijött pc-re én is végigtudtam játszani. Még mindig egy nagyon szép játéknak tartom remek történettel.Persze már láttam párszor a végigjátszást így nem okozott meglepetést. Néha voltak gondjaim a kameranézettel és a lassított felvételes támadások hárítása se lett mindig megúszva de azért nagyjából meglettek :D

De lassan akkor jöhet a detroid is amit jobban várok,mert csak egyszer láttam,azt is régen így tartogathat sok meglepetést.