Scythe (2016)

Ezzel a játékkal csak azért játszottunk, mert megvettünk egy steames csomagot, amiben benne volt ez is. Én meg mondtam, jó, akkor nézzük meg, milyen egy másik Stonmaier játék, mint amit mi eddig játszottunk.
A játékkal kapcsolatban nagyon ambivalensek az érzéseim. Most nem is írnék magáról a játékról, mert igazából szerintem „csak” annyi, hogy van egy lapod, ahol használszegy felső képességet, majd ha lehetőséged van, egy alsó képességet, és arra törekedsz, hogy amikor kijátszod, mindkettőt tudd használni. Emellett hogy most építesz mecheket, meg épületeket, meg mi van a gyárral, kb csak egy pipát jelent a listádon, hogy ezt is megcsináltad.
Amire én nagyon neheztelek, hogy látványosan vannak erősebb frakciók, és gyengébbek. Alapvetően, hogyha olyan frakcióval kezdesz, akinek van olaja, akkor szinte biztos, hogy nyertél egy olyan ellen akinek nincs (nyilván erre is megvannak a technikák, én már viszonylag sikeresen tudom abszolválni, hogy olaj nélkül is el tudja indulni, de nem könnyű, és nehezebb gyorsabb és sikeresnek lenni). Az pedig szerintem teljesen egyértelmű, hogy az oroszokkal nyerni mondjuk tízből kilencszer elvárás, egyszer pedig szerencse, de vele veszteni mindenképpen problémás, egyszerűen azért, mert SOKKAL erősebbek, mint a többi frakció. Én az oroszokkal tanultam meg játszani, és fokozatosan tanultam meg a többi frakciót is, így azt hiszem, mondhatom, hogy már mindegyikkel legalább olyan szinten vagyok, hogy esélyem van egy fair playre, de az látható másokon, hogy gyengébb frakciókkal szinte esélyük sincs… hát egyáltalán jól elindulni.
Emellett nekem a játék érzetében nagyon stresszes, mert akkor ér véget a játék, ha hat csillagot teljesít valaki. Így gyorsnak kell lenni. Nem lehet lazsálni, egy rossz lépés, és lemaradsz a többiektől. Emiatt pedig főleg az elején nem mindegy, hogyan indulsz és mennyit tudsz fejleszteni. (teljesen zárójeles megjegyzés, hogy online játszva pont emiatt nem két óra, hanem simán megvan egy alatt is)
Eddig csak szidtam a játékot, pedig jó játszani, mert elég agyas. Lehet, hogy csak pipálgatom a listámat, hogy ez is megvan az is megvan, de érdekes, hogy ezt hogyan lehet tényleg hatékonyan csinálni. Hogy különböző helyzetekből hogyan lehet előnyt faragni ez nekem nagyon tetszik, illetve az is, hogy mindent gyorsan kell csinálni: gyorsan termelni, gyorsan eljutni a gyárhoz, gyorsan, gyorsan, és a végén olyan jó érzés, hogy hjah, hát felépítettem, megcsináltam, tökéletes, és jó ránézni. (ehhez az is hozzátartozik, hogy már ötből négyszer tuti nyerek az ellenfeleim ellen, így nyilván azért is tetszik, mert jó vagyok benne).
Számomra ez a játék jó, igazából szeretem is játszani, de semmi extra. Szerintem ennek a játéknak nem véletlenül vannak kiegészítői és kampányai, mert a világ bővíthető (és rakható bele történet is, bár számomra az alapjáték teljesen absztrakt). Sőt, igazából ha elektronikusan lenne meg, szerintem rohannék a deltához megvenni a kiegeket is. Így viszont én beérem ennyivel. Hát van ilyen.

Egy 4X eurogame, látványos figurákkal, skálázható szóló móddal, szolid kétórás játékidővel és minőségi komponensekkel? Engem meggyőzött.

Egy euro amerinek álcázva. Még csak kétszer játszottam vele, de határozottan pozitív csalódás volt. Tetszik ez a steam punk feeling, grafika. Nem egy rövid játék, de szívesen játszom vele.

Nagyon szépen kivitelezett, hangulatos játék, ami a szabályában is rendesen össze van rakva. Lekötött minket, unatkozni nem unatkoztam közben, a „találkozások” különösen tetszettek. Mindenképpen 3-4 játékossal érdemes kipróbálni, úgy már van benne kihívás. viszont az árát kicsit drágállom.

Nem először játszottunk vele, nagyon szeretjük. Három játékos esetén a piros karakter túl nagy előnyt jelent, megbeszéltük hogy legközelebb ha hárman játszunk, akkor nem tesszük be. A kiegészítő karakterek is érdekesek. Nekem olykor nehéz átlátni, mit is kéne lépni, de ettől függetlenül nagyon szeretem.