Homályrév (2017)

Gyerekek ez már másfél nap játék után nagy kedvenc lett. Brutál sok mindenre kell figyelni, de imádjuk!

Gloomhaven. Huhh. Ez a játék egy csoda! Fantasztikusan hozza a szerepjáték hangulatát, legyen az akár PC-s, vagy asztali. Szivet melengetően idézi fel bennem a régi M.A.G.U.S-os éveimet – itt legalább nem esnek nekem kalandor társaim, ha teszek, vagy mondok valami nagyon nem oda illőt xD –, de annál kegyetlenebbül ránt vissza a valóságba, amikor szembekerülök a rémségekkel :D
Rendesen megdolgoztatja az agytekervényeket, hogy mégis melyik lapunkat mikor használjuk fel, hogy ne csak élve távozzunk az adott helyszínről, DE teljesítsük a feladatot és lehetőleg gyűjtsünk némi aprót is, hiszen a felszerelés vásárlás fontos tényező!
Jó, hogy tarthatunk hosszú pihenőt a lapjaink és némi élet visszaszerzésére, de nem jó, ha pont ellenfél közelében tesszük ezt, hiszen attól, hogy mi kimaradunk egy körből, addig az igen nagyot tud rajtunk csapni :DD

Miután kétszer átolvastam és kijegyzeteltem(!!!! xDDD) a szabálykönyvet, nagy levegővel, egyedül vetettem bele magam egy teszt körbe. A kalandor és a mágiaszővő ereszkedett le a Fekete Sírdomb termeibe. Meghaltak. Gyorsan. :D Következő alkalommal már ketten próbálkoztunk, a társam elmetolvaj volt, én pedig kalandor. Meghaltunk. Gyorsan… xD Szerencsére még ezt is csak tesztnek szántuk.
Átértékeltük a karaktereket, a lapjainkat, a ránk váró borzalmakat és immár élesben vágtunk neki a behemóttal és az elengedhetetlen kalandorral a részemről :D Meglepően ügyesen és gyorsan – mihez képest? :D – kaszaboltuk a banditákat és a csontikat. Ez a felállás működött nekünk.

Két scenariót megcsináltunk, most már ki merem jelenteni, hogy ez a játék valami fantasztikus. :) Tény, hogy folyamatosan meg van nyitva vagy három FAQ a gépen, plusz telefonon appot is használunk hozzá, de a kezdeti nehézségekkel és tanulással együtt is borzasztóan élvezetes a játék.
Háromfős a partynk, mindenki nagy szerepjátékos, szóval azért nem nulláról indultunk, de így is végig koncentrálni kell, és a folyamatos agymunka eléggé lefáraszt a játék végére.
A dobozra írt 30 perc/játékos játékidőt enyhén szólva is jóindulatúnak véljük így három 7-8 órás scenarió után :D (Az elsőnek kétszer kellett nekifutnunk, a másodikat utolsó előtti körben az utolsó életben lévő karakterrel sikerült megnyerni.)
A 10 kilós doboz ellenére kellemesen egyszerű a setup, és nem is helyigényes, a közepes ebédlőasztalomnál nagyon kényelmesen elférünk vele.
A legeslegjobb az egészben az a szerepjátékos vonulat, hogy XP-t gyűjtesz, szintet lépsz, új helyszíneket teszel elérhetővé a sztori előrehaladtával, a party is fejlődik, és az egész világra kihatással vannak a küldetések.
Furcsa nekem ez az „egyszer használatos” dolog benne, hogy kvázi elhasználjuk a játék darabjait, írunk a papírokra, a térképre, matricázunk, de igazából annyira sok a kontent, hogy egy egyszeri végigjátszás is valószínűleg évekig eltart majd, még ha jó esetben 2-3 hetente sikerül összeülnünk a játékra.
No meg ha véletlenül mégis végigjátszanánk, ott van a Frosthaven és a Jaws of the Lion is. Nyilván ezek után mindkettő biztos vétel lesz.
Abszolút ajánlom mindenkinek, aki szereti a szerepjátékokat. Itt a sztori mondjuk annyira nincs előtérben, inkább a harc teszi ki a köröket, illetve a karakterek fejlesztése, de az egész nagyon jól ki van találva, egy pillanatig sem unalmas. Mindegyik karakter saját játékstílust igényel, nálunk is mindenki tanulja még, hogyan is kell a választott lényekkel hatékonyan játszani, de nagyon jól kijönnek a különbségek, a szerepek.
A játék végén pedig alig bírunk magunkkal a következő alkalomig, hogy meglássuk, mi lesz a következő helyszínen, milyen karaktereket lehet majd még megszerezni, mikor mi fog történni. Nagyon addiktív, mindenki vigyázzon vele. :)