Mesebeli birodalmak (2017)

5 perc alatt megtanulható, kb. 15-20 perc alatt lejátszató, baromi egyszerű játék. Tehát nagyjából minden benne van, ami miatt nem nekem való :D És mégis átjött, működik. Mert az egyszerűsége mellett van benne mélység, komplexitás. Persze szerencse is, mert könnyen meglehet, hogy mindig azután jön fel egy kártyára egy jó kombó, miután eldobtad azt. De szórakoztató és gyors, így nem zavaró a lose sem.
Habár lehet benne agyalni, de mégse kell tőle nagy stratégiai mélységeket várni. Ez egy sima kávészünet játék. Ha nem jönnek össze a dolgok, akkor mehet egy visszavágó, hiszen pillanatok alatt megvan. Ha pedig összejönnek, akkor az olyan jó érzéssel tölti el az embert, mint amikor helyére illeszti egy puzzle utolsó darabját. Szóval so satisfying game.
A játék szó szerint játszatja magát amúgy, nehéz abbahagyni egy kör után, legalább kettőnek mindig le kell mennie. Az újrajátszhatósága is jó, habár hosszútávon szerintem nem kiemelkedő. A szerencsefaktor, és a különféle stratégiák, hogy mely kártyákra gyúrunk rá, megadják az újrajátszhatóságot, viszont a pakli elég nagy része kimegy 1-1 játék során, így az újdonság varázsa hamar odavész, és szerintem idővel majd kiismerjük a játékot, és felismerjük, hogy mely kombók a legjobbak, és azokra fogunk majd rámenni. Persze a kártyahúzásból adódó szerencse miatt ez sem készpénz, lesz benne kockázat, hogy vajon sikerülnek-e az elképzelt kombók.
Negatívum talán, hogy sok múlik a játék kezdetén lévő lapjaidon. Olyankor még szerencsejáték az egész, nem tudod, hogy mit érdemes megtartani, mihez jönnek majd fel megfelelő kártyák. És volt olyan, hogy már a játék elején- közepén megvolt nagyjából az a tabló, amit szerettem volna látni magam előtt a játék végén, azonban volt, hogy a játék végére sem alakult ki. Emiatt néha úgy éreztem, hogy baromira szükségem lenne még néhány körre, néha pedig a játék felénél úgy voltam vele, hogy szerintem már kihoztam a kártyáimból azt, amit lehetett.
Összességében tetszik, szerintem amit lehet, azt kihozták egy pakli kártyából. A The Cursed Hoard kieg nagyon érdekel, habár még nem próbáltam, csak ránéztem, de úgy tűnik, hogy további sok izgalmas döntést becsempésznek vele a játékba.
Otthon nem biztos, hogy gyakran előkerülne, főleg kettesben, de mégse gondolom azt, hogy ne lenne helye a polcon. Egyrészt utazójátékként működik (nem pont utazás közben a kártyakiralat miatt, de olyan játék, amit magunkkal vinnénk egy nyaralásra), másrészt kocsmázós, éttermi játéknak is működik (míg megjön a melegszenyó, simán belefér 1-2 kör), nem-játékos emberkék bevonására is alkalmas, és ahogy már korábban említettem, filler játéknak is tökéletes, amikor két nagyobb lélegzetvételű játék között tartani akarunk egy kis szünetet.
A tematika nekem annyira nem jön át (nem mondom, hogy nem érződik, de nem erős), de ez legyen a legkevesebb egy 20 perces játéknál.
Engem eléggé emlékeztet a Vörös lázadás társasra (bár a megjelenési idejüket figyelembe véve inkább fordítva). Ott a téma meg a kinézet jobban tetszik (mert szerettem a könyvet), a mechanika viszont itt jobban működik. Mivel a kártyahúzásból adódik szerencsefaktor, így szerintem a rövidebb játékidő jobban áll ennek a mechanikának, mint 45-60 percen át tervezgetni, ha végül ugyanúgy nem jönnek ki a kombók. Itt az ember még szeretne egy gyors visszavágót, ott viszont kicsit elmegy tőle a kedve.
De egyébként egy pakli kártya, méghozzá nem is egy nagy pakli kártya (mindössze 53 lap) és legolcsóbban 6000 Ft? Uhh. Szerintem jól mutatna a polcon, de lehet meg kéne oldanom valahogy okosba, mert azért ez megint elég húzós ár (szokásos Delta).

Egy könnyed kártyajáték, ami tényleg max. 20 percig tart. Mivel akkor jön el a játék vége, mikor 10 kártya (2 főnél 12) lesz a dobópakliban, hamar rájössz, hogy nagyon jól kell válogatnod és elengedned dolgokat. Magas azért a szerencsefaktor benne, hiszen egy pakliból reméljük, hogy jól húzunk. De mivel a dobóloakliból is választhatunk, így azért van rálátásunk is.
Most mi így két fővel kb. a fele paklit láttuk, szóval nagy eséllyel lehet az, hogy nagyon vársz valamit, de nem jön. Szóval igen, itt el kell engedni és alkalmazkodni kell, hogy a lehetőségekből a legjobbat hozzuk ki.
Nekem tetszik, hogy könnyed, frappáns, gyors, egyedi. Szerintem egy nagyon alulértékelt játék.
De azt még mindig nem tudom megbocsátani a játéknak, hogy milyen ronda… XD Sorry, de így érzek!