Takenoko (2011)

Ez sem a gonosz, egymással komfontálódós játékok közé tartozik. Könnyű egymás mellett haladni, és a saját céljainkra koncentrálni. Igényes és szépséges a kivitel, és pandás… *-* Öcsém barátnője hatalmas panda fan, ezért karácsonyra megkapta a családtól a játékot, annyira örült, állítása szerint ez volt a kedvenc karácsonyi ajándéka. :D Tehát a játék aranyos, könnyen tanulható, nem tart túl sokáig, remek kikapcsolódás, ha a családdal akarsz leülni játszani. A tuti nyerő taktikát még nem sikerült megtalálnom, általában inkább csak csodálom a szépségét ahelyett, hogy azon agyaljak, de mindig kellemes időtöltés. :)

Aranyos, jópofa kis játék. Annyi hátrányt tudnék felemlíteni, hogy a küldetés kártyák néha nagyon szerencséssen, néha nagyon pechesen kerülhetnek a játékoshoz. Viszont aki ügyesen játszik, és jól használja ki az akcióit a körében, az egyszerre tud sok pontot szerezni.

Nagyon jó kis játék! :) Barátokkal játszottunk, nagyon szórakoztató volt. A festés és a kivitelezés is nagyon szép. Kicsit nagy benne a szerencsefaktor.

Egy nagyon bájos, egyszerű de nagyszerű játék. Közösen építjük a játékteret hatszög alakú lapkákból, kertészkedünk, és etetjük a pandát, saját titkos céljainknak megfelelően, hogy minél több pontot gyűjtsünk. Csak egy fokkal összetettebb, mint a Ticket to Ride, és a játék végén kifejezetten jól esik ránézni a kertünkre.
Örvendetes, hogy magyarul is elérhető, de valójában a szabálykönyvön (és az elején található párkockás képregényen) kívül semmi nincs a dobozban, ami nyelvfüggő lenne. : )

Az egyik legkedvesebb játékom. Persze ebben közrejátszik, hogy egy pufók pandával kell bambuszt legelni – érted, pandával! De maga a játék is kiváló. Taktikázol, törpölsz, szívatod a másikat #és az időjárást néha#, és akármi is a végkimenetel, tuti, hogy akarsz vele máskor is játszani.

na jó, hát ez cuki volt. Igazából úgy ültem le neki, hogy annyira népszerű, hogy nem biztos, hogy én ezzel szeretnék játszani, de párom szerette volna kipróbálni, így kipróbáltuk. Igazából nem véletlenül népszerű annyira.
Érdekes volt, mert az elemeit már ismertük: a lényege, hogy kapunk célkártyát, és ezeket kell teljesíteni, majd pedig különféle akciókat kell végrehajtani. Kialakíthatunk egy zen kertet, mozgathatjuk a pandát, hogy megegye a bambuszt, és a kertészt, hogy növesszen bambuszt, illetve elláthatjuk vízzel a terüleket. Emellett pedig húzhatunk célkártyákat is, amiért pontokat kaphatunk. Nem bonyolult, sőt, egy kör alatt érthetővé válik az összes szabály, onnan pedig visz a flow.
Ami nagyon lenyűgözött, az a grafikája a játéknak: annyira édes! A kis pandabábú annyira cuki, és olyan jó mozgatni is. Közben minden más elem is tökéletesen harmónikus: a lapkák, a kártyák mind gyönyörű, kicsit rajzfilmes hatást adnak át (arról nem is beszélve, hogy egy képregényben vezetik fel a háttértörténetet, ami szerintem zseniálisnál is csodálatosabb. Ekora innovációt kérek minden játékba!). A kis bambuszok is nagyon jól néztek ki, amiket pakolgattunk, nekem talán picit fura volt, hogy műanyag, és nem fa (vagy bambusz(keverék), de igazából nem számított annyira)
Canvas értékelésnél írtam, hogy szállóigévé vált nálunk, hogy „olyan, mint a Century” és ez a játék mechanikájában szerintem tényleg olyan volt. Ha jól indulsz, jó lapokat raksz le, és jól tudod mozgatni a két figurát, akkor „megépítetted a motort” és egyszerűen működik a rendszer. A is érdekes, hogy háromféle célkártya van, és igazából ha folyamatosan csak egy helyről húzol, akkor lemaradsz, mert mindegyik kártya egyféle akcióra ösztönöz, így viszont, ha kétfélét kell teljesítened, akkor az első inkább az egyikfélének, míg a másik a másikfélének a teljesítésében segít. Igazából ha ezekre a pici evidenciákra rájön az ember, akkor már nagyon gyorsan és hatékonyan lehet játszani, és szomorúan veszi észre az ember, hogy már vége.
Nekem nagyon bejött, megvan benne egy olyan tematika, ami nagyon illik erre a játékra, és megvan benne egy alap stratégia is, ami érdekessé teszi az egészet. Nem annyira küzdős, szerintem a játékosok nem nagyon tudnak az ellenfélellel kikezdeni, inkább olyan egymás mellett játszaunk érzésem volt. Kellemes családi játék, imádnivaló és cuki.

Nagyon cuki kis játék, de nagyjából ennyi maradt meg róla. Nem tombol bennem az újrajátszási vágy.

Könnyen játszható, gördülékeny aranyos játék. Újrajátszható, lehet taktikázni, de nagy szerepe van annak hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket milyen ügyesen használjuk ki, amit nem erősen behatárol a szerencse faktor is. Számunkra olyan amit szívesen leveszünk a polcról újra és újra. Kivitelezése igényes szemrevaló. Gyárilag a kapott Kertész figura és 1-2 bambusz elem deformált volt, a forgalmazó gond nélkül cserélte.

Imádtuk! A Szellemlovasnál kölcsönöztük ki, igazából névnapomra kaptam egy e-mailt, hogy kihozhatok kettő játékot ingyen, 1 hétre, kipróbálni (kaució ellenében). Természetesen két olyan játékot választottam, ami nem volt épp kölcsönözhető (Everdell, 7csoda Párbaj), szóval kértem egy kis eladói segítséget, a lényeg az volt, hogy olyan játékot ajánljon nekem, ami gyorsan tanulható és két főnek jó szórakozás. A segítség kb. egyértelműen a Takenoko-t nyomta a kezembe. Illetve nekem eszembe jutott közben egy játék, amit ki akartam próbálni az lett a másik. (Patchwork)
A Takenoko tökéletes választás volt! Iszonyat aranyos a kivitelezés, imádtam játszani. Kicsit stratégia, kicsit véletlenszerű. Nincsenek saját bábuink, mindketten a kertésszel és a tömzsi pandával játszunk. Egy kör egy időjáráskocka dobásból, majd a dobott érték elvégzéséből, és két akcióból áll (parcella vásárlás-lehelyezés, kertésszel lépés-azaz bambusznövelés, pandával lépés/bambusz zabálás-azaz bambusz csökkentés, fejlesztőkártya húzás, vagy csatorna építés-hogy víz jusson az adott parcellához, hogy növekedhessen a bambusz. A játékot az nyeri, aki 9 fejlesztéskártyát lerak, azaz elvégez. 3 féle fejlesztő kártya típus van, amik teljesítésre várnak: panda zabálós – egyél meg megadott számú, megadott színű bambuszt, bambusz növesztés – növessz megadott számú bambuszt megadott parcellára, illetve a parcellaépítős, építs úgy parcellákat, ahogy a fejlesztőkártya mutatja.
Tényleg imádtuk. Mi ketten játszottuk csak pár napon keresztül, és én főképp a bambuszfejlesztésre álltam rá, hogy olyan kártyákat húzzak, és teljesítsek, ami azzal jár, hogy bambuszt kell termeszteni és növelni, a párom meg a panda zabálós kártyákat húzta egymás után, szóval jól kiegészítettük egymást :D
Ami feltűnik, hogy a fejlesztő kártyák pontozása néhol furcsa. Pl. 3 zöld bambusz megevése két pont, három rózsaszín bambusz megevése már 5 pont. Ugyanez egy bambusznövesztés kártyánál, néha értelmetlenül alacsonyabb a pontozás, amikor szinte ugyanaz a nehézségű a feladat. Ettől függetlenül nagyon szórakoztató játék, tervezzük megvásárolni a karácsonyi anyagi csődöt követően :D

Szerintem ez egy kedves, aranyos, könnyű családi társasjáték. Gyönyörű az egész, minden alkatrésze, a színei, a figurák. Ez az, amire bárkit rá lehet venni, hogy leüljön velünk kipróbálni. Van benne szerencsefaktor, de jól áll neki. Minden játékosszámmal működik.