Root (2018)

Nagyon összetett játék, nagyon nyelvfüggő és nagyon nem értem, hogy miért nem adták már ki magyarul. Bár nem egyedi, de nagyon különleges, hogy mindenki más frakcióval van, és minden frakciónak, ha úgy tetszik állatfajnak, más a játékstílusa, más a feladata. Ha ez nem lenne elég, ehhez még az is társul, hogy mindenki más stratégiát követve játszik ugyanazzal a frakcióval. Az óriási újrajátszhatóságot az adja, hogy mire mindenki kiismer minden fajt úgy, hogy nyerni is tudjon vele, az jópár játékba belekerül, ehhez még hozzájön az új játékosok stratégiájának kiszámíthatatlansága, a húzott lapok randomitása, a sok kiegészítő és a sok térkép. A komponensek jók, az insert mondjuk lehetne jobb is, a kis minik cukik még akkor is ha nem feltétlenül az az állatfaj ugrik be róluk először, amit ábrázolnak, a térképek jó nagyok. Mindenképp érdemes kipróbálni és ha valaki beleszeret, akkor tuti, hogy az összes kiegészítőt megveszi hozzá.

Elég érdekes volt, máskor is játszanék. Most én voltam a madarakkal, mert azt viszonylag egyszerű játszani.

Huh, nagyon jó kis játék! Elsőre bonyolultnak tűnik, sok mindenre kell figyelni, de aztán belejön az ember. Hátránya, hogy pl. mi öten voltunk, négyen kezdők, emiatt eléggé belassult a játék menete, és így mire átláttuk az egészet, vége is lett, és már nem fért bele még egy menet. A macskákkal voltam, ami nem is lett volna nehéz, csak a kedves vidra folyamatosan engem nyírt. Aztán amíg ezekkel a kis harcokkal elvoltunk egymás között, a szektás (gyík) úgy elhúzott a fenébe, hogy már hiába kezdtük el őt támadni, így is megnyerte.
A játékban az különösképpen tetszik, hogy a különböző fajoknak különböző a játék módja, teljesen mást és máshogy játszhatnak ki, mint a többiek. Ezért is nehéz az első köre a játéknak, mert örülsz, hogy a sajátodat felfogod, és akkor még nem is figyeltél a többiekre. A madárba láttam még jobban bele, mert ő mellettem ült, de az is szívás egy kicsit a kezdő játékosnak. A lázadók meg kis csendes gyilkosok, az elején kb nyomuk sincs, aztán hirtelen olyan tömegmészárlásokat okoznak, hogy ihaj! Csak ugye mi hagytuk a szektást, hogy ő még csendesen előre lavírozzon… A játék célja mindenkinél ugyanaz, hogy neki legyen meg előbb a 30 győzelmi pont. Ezt viszont nem is olyan egyszerű megvalósítani.
A játék grafikája, kidolgozása, az egyes eszközök, a kártyák, mind-mind valami elképesztően gyönyörűek! A menet, a különböző játék mechanikák is különlegessé teszik. A hátránya, hogy angol, így eleve leszűkül azoknak a köre, akikkel játszhatsz (no meg kollégával mi is elég fáradtan érkeztünk, úgyhogy így az alapszavak felfogása is néha nehezünkre esett).
A játékot már ilyen kis balance-pakkal játszottam, tehát matricázva voltak rajta a javítások, amik kicsit ellensúlyozták a játék korábbi változatát, amiről hallottam, hogy elég szívás volt egy-egy fajnak.
Plusz a Riverfolk kiegészítővel együtt játszottam.
Biztosan fogok még vele játszani, ha lesz rá alkalmam. Majd sűrűn járok a társasos helyre, bízva benne, hogy valaki táskájából csak előkerül.