Horizon: Zero Dawn (2017)

Alapjáték kijátszva, a Frozen Wilds-ra majd máskor kerítek sort, a Horizonból egyelőre elég volt ennyi. Második próbálkozásom volt ez a játékkal, valamikor 2019-ben már egyszer elkezdtem, de akkor viszonylag rövid idő után rá is untam. Idén úgy döntöttem, hogy adok neki még egy esélyt, és ha kedvencem nem is lett, azért örülök, hogy végigjátszottam, mert kellemes kis játékélmény lett. A sztori érdekes volt, Alloy nagyon badass karakter. Egyedül a harcrendszert kifogásolnám, mert azért lett volna ezen még mit csiszolni. Konkrétan a közelharcra gondolok. A stealth-et és a gépszörnyek levadászását viszont kifejezetten élveztem.
Szóval összességében ez egy jó játék, különösebben nem kiemelkedő, de nem is kell mindennek annak lennie. A ráfordított időt simán megéri.

A Horizon Zero Dawn számomra egyértelműen az Assassin's Creed Ezio részeit juttatja eszembe: van egy rendkívül szerethető karaktered, adott egy jól megírt történet, egy nagy, de nem hatalmas térkép, felfogható mennyiségű fegyver és egy ultimate outfit, amiben minden kétséget kizáróan be akarod fejezni a játékot.

A játék zseniálisan használja a kisfilmet az elején nyitásnak, ahogy Aloy gyerekkori része is remek tutorial a későbbiekhez. Itt lehetőségünk van kicsit megismerkedni a világ alapjaival, a játék mechanikájával és az RPG vonalból is kapunk egy kis ízelítőt.

A Guerilla csapata által megteremtett világ egyszerűen lenyűgöző és azonnal beszippant. Az egy-egy állatot utánzó gépszörnyetegek mind gyönyörűek és el tudom képzelni, hogy ezeknek a megrajzolása és animálása is kevésbé érződött munkának, hanem inkább boldogsággal átitatott hobbinak. A látványhoz nem kis mértékben járul hozzá a stúdió Decima motorja. Nem véletlen, hogy Kojima is ezt választotta a játékához, mert elképesztő, hogy mit sajtoltak ki a PS4-ből. Nem rémlik más nyitott világú játék, ahol ilyen messzire el lehet látni, igaz ez a töltési időnél rendesen visszaüt.

A történet viszonylag lassan bontja ki magát, de megéri türelmesnek lenni. Valószínűleg senki sem fogja azt mondani, hogy ez mindenidők legjobb post-apokaliptikus sztorija, ugyanakkor vitathatatlan, hogy néhol milyen drámai események peregnek le előttünk, miközben a játék többször könnyed hangvételű. Az egyetlen negatív pontot talán ide tenném, mert néhol azt éreztem, hogy feleslegesen ültek fel az RPG vonatra. A képesség fa nem rossz, bár az igazat megvallva az egyes képességeket a sztoriba szőve is megtanulhatta volna Aloy, míg a több válaszadási lehetőség egyenesen felesleges, mert semmilyen hatással nincs a történetre. Ha maradnak ezen a vonalon, és biztosan maradnak, akkor ezen a területen a Forbidden West-nek mindenképpen fejlődést kell majd mutatnia.

A harc lesz az, ami szerintem ebben a játékban leginkább megosztja a játékosokat. Nem forradalmi, vagy kiemelkedő, azonban rendkívül szórakoztató. Véleményem szerint kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy akit csak a történet érdekel az minél kevesebb fegyverrel és céltudatosan terítse le a szörnyeket, míg aki a kihívást keresi, nyugodtan felnyomhatja a nehézséget és rengeteg különféle eszközt használhat.

Összességében szerintem a Zero Dawn egy tökéletes nyitócím egy új IP-nek. Remek ötletekkel rendelkezik, jól megírt, szórakoztató, nem vállalja túl magát és van hely a fejlődésnek a folytatáshoz. Nagyon bízom benne, hogy nem lép sok más előd útjára és megmarad az eredetileg tervezett trilógia mellett.

Hát ez valami zseniális volt. :)
Általában ritkán kezdek bele Open World típusú játékokba. Mert a hosszú játékidő miatt hamarabb megunom, mielőtt a végére érnék. Ezért szeretem jobban a lineáris játékmenetet ami 8-10 óra alatt vége max 20. Ami ennél hosszabb, csak akkor kezdek bele, ha megfelel három kritériumnak. Érdekes és izgalmas történet, jól kigondolt dinamikus harcrendszer és olyan világban játszódjon ami képes a monitor elő szögezni (jelen kór, sci-fi, posztapokaliptikus). A Horizon ZD pedig mindháromnak megfelel. :) És ez a játék hihetetlen volt minden szempontból. Érdekes, izgalmas történet. Szerethető főszereplő, dinamikus jól kigondolt gondolkodást igénylő harcrendszer. A világ pedig zseniálisan felépített és hihetetlenül látványos (még mindig alig hiszem el, hogy ez PlayStation-ön látom). Ez a játék is egy újabb érv a PS mellett. :)

Fuuu ez király volt :D
Kicsit túltoltam, inkább barangoltam és random gyilkoltam a gépeket, így kb 55-ös lettem mire a végjátékhoz elértem.
Csak easy-n toltam, jöhet egy jóval nehezebb New game+.
Egyedül a Hunting ground-okat kell még Blazin sun-olni és megvan a platina…
Addig is viszem tovább a Frozen Wilds-al, keményebbek a szörnyek ott már egy kicsit

Pár szót illene végre ide írnom. :)
Több tíz órás feledhetetlen játékélményt nyújt, hibátlan grafikailag, történetben, ahogy egyre többet megtudunk a múltról, eleve hogy mi a manó az a Horizon Zero Dawn.. :)
Szinte végtelen tartalom a rengeteg mellék küldetéssel, melyek végülis változatosnak mondhatóak, mindegyik kis küldetés is tisztességesen kidolgozva, megírva; alapvetően sok a beszélgetés, látszik a kidolgozottság.
A platina azért nincs meg, mert a Hunting grounds-ok nem vonzottak, hogy annyi időt beleöljek, hogy mindet legjobb eredménnyel végigvigyem.
Mindenképpen ajánlott játék!

„Sosem hittem volna, hogy valaha is majd beruházok egy konzolra. A PC bővíthetősége és többcélú felhasználhatósága mindig is erősebb érv volt, a játékra tervezett célhardvernél. Bár akadt régebben is egy-két olyan konzol exkluzív cím, amit szívesen játszottam volna, nem érték el azt a kritikus tömeget, ami miatt változtattam volna PC-s mivoltomon. Aztán tavaly kijött a Horizon Zero Dawn és a trailereit látva eldöntöttem, hogy ezt a játékot bizony végig fogom vinni, többször is – majd a Detroit: Become Human megadta az utolsó lökést és beszereztem egy PS4 Prot. (…)

Játékmechanikai szempontból is kiemelkedőt alkotott a Guerilla Games csapata. Sosem élveztem még ennyire egy nyitott világú akció RPG-t. A bejárható terület meglehetősen nagy, a fast travel rendszer vagy a hátasként használható gépek nélkül igencsak sokáig tartana egyik küldetés helyszínéről a másikig elbandukolni. A harcrendszer is kifinomult, bár a gépek sokkal erősebbek, mint Aloy, a Focus eszköznek köszönhetően képes észrevenni azok gyenge pontjait. (…)

Ami igazán kiterjeszti a játékot lore wise, az a nagyszámú összegyűjthető kis adatpontok a múltból. Hol naplóbejegyzések, hol tudományos cikkek vagy interjúk részletei vagy egy hangüzenet egy családtagnak. Ezeket összegyűjtve teljesedik ki igazán a Horizon világa. (…)”

Bővebben: http://szeljegyzet.com/ertekeles/horizon-zero-dawn/

Kissé félve kezdtem bele a játékba, el sem tudtam képzelni milyen lehet a trailerek alapján. A robotos játékok mindig távol álltak tőlem, de ezt most megpróbáltam félretenni. Nem bántam meg. A történet szerintem nagyon rendben van, kellően fordulatos és sok dolgot a fantáziánkra bíz egy időre. A játékmenet is jó, a harcrendszer inkább a lopakodásra és a távolsági harcra alkalmasabb szerintem. Az NPC-k mozgása az átvezetők alatt kissé egyformák, de azt tudni kell, hogy csak egy “első” játékról van szó. A grafika azokban nagyon rendben van, illetve a gépek kidolgozottsága, az emberek, a táj, minden gyönyörű, pedig prev-gen cím.

Az elején imádtam, órákon keresztü tudtam vele játszani napi szinten, de aztán valahol útközben elfogyott a lendület és kicsit egyhangú lett. Kár érte.

Érdekes játék egy nagyon érdekes alapötlettel, ami egyébként meglehetősen disturbing, ha belegondolunk. Szép a képi világa, nagyon szerettem vele játszani. Nem tartalmaz olyan sok küldetést, cserébe open world és sokfelé lehet mászkálni. Egy idő és egy bizonyos íj megszerzése után nekem nagyon élvezetes volt vadászni a gépekre, főleg a nagyobb dolgokra. Amit sajnáltam, hogy kevés mellékküldetés van benne, és a banditák egy idő után elfogynak.

Imádom!
Kedvenc játék lett.
Az egyik legjobb döntés volt, hogy megvettem.
Olyan szuper és összetett a világa. Kellően hosszú, kellően komplex és nem hagy unatkozni.
A grafika is csodaszép. *-*