Dead Island 2 (2023)

Az előzetes gameplay-videókból kiindulva arra számítottam, hogy kissé sematikus és repetitív élményben lesz részem, azonban nagyon kellemesen csalódtam. Az első Dead Island-hez még PS4-en volt szerencsém és emlékszem, éjszakákon át slasheltük a zombikat random külföldi játékosokkal (még egy ausztrál havert is szereztem általa). A küldetések itt kicsit szárazabbnak hatottak és az NPC-kkel sem igazán volt kémia, így hiába a nyílt világ, elég lineáris élményként csapódott le a játék. A fegyverek upgradelése sincs annyira kidolgozva, mint az első részben, szinte minden „egy gombnyomásra” történik. Ezzel persze nem feltétlenül van baj, de ha az ember szeret elmerülni az ilyen tevékenységekben (pl. a Dying Light-ban ez nagyon szépen ki lett dolgozva), akkor lehet némi hiányérzete ennek kapcsán. A pozitívumokra áttérve kiemelném a grafikát, ami minden eddiginél realisztikusabb és anatómiailag is lenyűgöző részletességgel bír. A karakterfejlesztés tempója dinamikus, így akár akkor is kényelmesen végigvihető a játék, ha csak és kizárólag a főküldetésre koncentrálunk. Nincs annál kielégítőbb élmény, mint amikor a 23-as szintű katanáddal 2 suhintásból elintézel egy táposabb zombit. x) Összességében egy nagyon kellemes, jóbarátomat idézve „komfortjáték”, ezért biztos, hogy elő fog még kerülni a fiókból a későbbiek során is.