Hanamikoji (2013)

Okos! Nagyon okos! És szép. A szabályt megtanulni nagyon könnyű. Olyan idegtépő döntéseket kell hozni végig, hogy mi visítottunk és az asztalt csapkodtuk. A külseje ellenére nem kedves játék. Nagyon konfrontatív, igazán a másik ellen ÉS magunkért IS kell küzdeni.
Nagyon megszerettem. Must have.

Gyönyörű és okos kis játék! Kezdetben ódzkodtam tőle, mert a fotók alapján annyira a szokásos számos-sorrendes-lerakós kétfős játéknak tűnt. Később néztem jobban utána, Petit megkértem, hogy igyekezzen emlékezni arra, mikor anno egy barátjával játszott vele, aztán végül szállítási költség megúszása végett a karácsonyi ajándékunkhoz csapódott a szüleimtől. Várt magára egy darabig, de megérte leülni vele játszani!
Nagyon tetszenek benne az akciók, hogy nem mindegy, hogyan egyensúlyozol, mit mikor játszol ki, mire tartalékolsz, hogyan csoportosítod a kártyákat vagy miket raksz ki, mivel tudod, hogy először az ellenfél fog választani. Persze neki sem egyszerű, főleg mikor a végére hagyja a választást, és szinte csak erős lapok vannak nála… Kombinálgatni kell rendesen, kit érdemes meghódítani, főleg, mert három körön keresztül tart a játék, és döntetlen esetében nem mozdulnak el a jelölők (tehát ha a másik korábban meghódította az adott gésát, döntetlennél is nála marad). Okos, gondolkodós, ügyes kis játék. Persze a kártyahúzási szerencse is benne van a pakliban, de szerintem nem ront a játékélményen egyáltalán.
Tetszik, polcunkon marad.