Fedőnevek (2015)

Eleinte azt gondoltam, hogy ez amolyan kulturális játék, inkább azoknak szól, akiknek nagyobb a szókincsük, jobb az asszociációjuk, könnyebben össze tudnak kötni szavakat. Még néztem is, hogy milyen profin is lehet ezt játszani, hogy hány szóra rá lehet mutatni egy szóval, és végig éreztem a késztetést, hogy több szóra kell rámutatnom (1-nél xD), jobbnak kéne lennem benne.
Aztán játszottunk vele párat… És miután konkrétan volt néhány játék, ahol már hárman fogtuk a fejünk felváltva 1-1 ember miatt, hogy az egyértelműt sem látja, akkor rájöttem, hogy igazából baromira mindegy, hogy ki mennyire jó ebben a játékban, ha nem pörög egy rugóra az agyatok és nem tudtok ráérezni a másik gondolkodására, akkor hiába asszociál a beszélő 4 szóra, ha a társa abból egyet sem tud kitalálni. Meg hát sokszor előáll a sokat markol, keveset fog is.
Illetve az adott egyének érdeklődési köre sem mindegy. Nekem pl. mondhatnak történelmi utalásokat, mikor siralmasan alacsony a történelemtudásom, és utálom is. Földrajz kb. ugyanez. Más a könyves asszociációknál bukna el, megint más a filmeseken. Szóval szerintem sokkal több múlik a társaságon és az azonos érdeklődési körön, mintsem a szókincsen.
Emiatt számomra ez egy igazán jó kis ismerkedős partijáték, mert imádom, ahogy egy-egy asszociáció sikeres kitalálását követően (vagy pont ki nem találását követően a játék végén) feljönnek olyan kérdések, témák, amik amúgy biztos nem kerülnének szóba.
Szóval annak ellenére hogy engem abszolút nem vonzott ez a játék, mert túlhypeoltnak és szókincsen, tudáson alapulónak tartottam, végül pár játék után akkora meglepetést okozott. És mivel pont a csapattagok közötti hasonlóságok és különbségek segítik, illetve hátráltatják a játékmenetet, nem elsősorban a szókincs, így nem ad az egész játéknak egy kellemetlen szájízt, hogy valaki rosszul érzi magát a tudása miatt. Mert biztos hogy szinte mindenkivel meg fog esni, hogy nem esik le neki az egyértelmű, mivel máshogy gondolkodik.
És emiatt tartom ezt a játékot tökéletes ismerkedő játéknak. Mert pár kör után az ember agya akaratlanul is átkapcsol. Eleinte azt fogjátok nézni, hogy ti mire gondolnátok az adott szó kapcsán. És észre sem lehet venni, de később már úgy alkottok szavakat, hogy vajon a társatok mire gondolna. És ettől olyan különleges számomra ez az egyszerű játék, aminek nagyon nem kellett volna működnie nálam, mégis működik.
Persze nem tökéletes játék, de ha valaki tényleg arra használja, amire szerintem ki lett találva, akkor hatalmas szórakozást nyújt, és igazából ennél többet nem is kell adnia.
Ui.: komolyabb gamer közösséggel azonban valószínűleg nem játszanám, ez a játék pont akkor jó, ha nem vesszük annyira komolyan, engem nagyon idegesítene, ha valaki a csapatban komoly versenyt csinálna az egészből.

A nagyszerűségét a háttértörténet adja, és a jó minőségű lapkák. Le a kalappal az előtt, aki ezt így kiötlötte. Pici izgalmat ad a bérgyilkos jelenléte, amibe nem szabad belenyúlni. Viszont maga a játékmenet végtelenül egyszerű (mint a Tabu is) annak, akinek magas a szókincse, és nyelvi/szójátékokon nőtt fel. Mi nehezíteni fogjuk azzal, hogy pl. csak filmet vagy csak híres embert adunk meg kulcsszónak. Kreativitást fejlesztő, szókincs fejlesztő tanulásban segítő, diákoknak ajánlom suliba is a rövidsége miatt.

Már nagyon régóta szemeztem a játékkal, érlelgettem a vásárlás gondolatát, de végre beszereztem és nem tudom miért vártam eddig. Nagyobb társasággal is jól játszható szuper asszociációs játék, ami bizony igényel némi gondolkodást is. Nem elég, hogy össze kell kötni a szavakat egymással, de azt se szabad elfelejteni, hogy csapattársaid vajon tudják-e követni a te gondolatmenetedet. Úgy tűnik a kedvencek közé került.

Eszméletlen jó asszociációs játék! Egy egész éjszakát el lehet vele tölteni, annyira le tud kötni:) Összehozza a csapatot:)

Teljesen egyszerű szabályrendszerű kitalálósdi. Viszont az tetszett, hogy a játék mennyire jól kihozza azt, hogy ki gondolkodik egyformán, és kik azok, akik nagyon nem. Ez vicces szituációkat tudott eredményezni.

Nagyon ötletes, jópofa játék, amely gyakorta a legkeményebb asszociációs feladatok elé állít minket, és bizony nemcsak a tárgyi tudás, de a többi játékos ismerete is szükséges a sikerhez. Jól el lehet gondolkozni, és nemcsak az ügynökök, de a kémmester számára is nehéz megtalálni azt a közös pontot, ami mindenki számára ugyanazt jelenti.

Egészen más stílusú játék, mint amit vártam. Néha egészen megizzasztja az embert, és mivel elég komplex gondolkodást igényel, így nagyon nem mindegy, kikkel játszol, mert hatalmas zsákutca is lehet az egész eredménye. Nekem egyébként bejött.

Pár éve mikor elsőnek játszottam ezzel a játékkal nagyon nem tetszett, viszont most újra előkerült és rájöttem ,hogy mégis szeretem :D Egy-egy kör gyorsan lemegy, nagyobb társaságban is jól lehet játszani. A szabálya egyszerű, viszont ha a játék már túl könnyű könnyen lehet rajta nehezíteni is.

Tegnap játszottam vele is először, Ádám hozta magával az esti iszogatás. Amikor elmesélte a szabályokat kicsit bonyolultnak tűnt, de elkezdtünk játszani és pikkpakk értette is mindenki és nagyon élveztük. Be kell szereznem nekem is egyet :)

Egyszer sikerült az ellent rábeszélnem, hogy passzoljon, aztán feladtam egy 4-es szót a társamnak és mindet kitalálta. Bamm. :D Másik kedvencem meg az volt, amikor a „lézer”, a „kéz” és a „lyuk” szavakat kellett összekötni valamivel. Skywalker 3.
A legjobb játék, abszolút mindfuck, csak ha túl részeg vagy hozzá, vagy valaki nem tud pókerarcot vágni a találgatások közben, akkor csökkenhet az élmény.