Batman: Arkham Asylum (2009)

Még a megjelenésekor végigvittem, de azóta többször is vissza-visszatérek hozzá. A Rocksteady csapata ezzel a játékkal megmutatta, hogy a nem túl nagy becsben tartott szuperhősjátékokat is el lehet készíteni igazán magas minőségben (konkrétan Év Játéka szinten). Akkoriban a szuperhősös videójátékok főleg a filmekhez készült, gyorsan összedobott lehúzások voltak. Persze, akadtak kivételek, (mint a The Punisher videogame, ami a film folytatásaként szolgált), de igazán színvonalas darabok nem nagyon voltak. A Rocksteady alapból saját történetet akart a játékukhoz, ami sokkal szélesebb lehetőségek tárházával kecsegtetett. Írónak sikerült megnyerni Paul Dini-t, aki talán arról a leghíresebb, hogy közreműködött a Batman rajzfilmsorozat megalkotásánál is. De nem csak őt hozták át a rajzfilmből, de Batman (Kevin Conroy), Joker (Mark Hamill) és Harley Quinn (Arleen Sorkin) szinkronhangja is visszatért. De nézzük magát a játékot! A bevezetőben láthatjuk, ahogy Batman az Arkham Elmegyógyintézetbe szállítja Joker-t. Majd amint megérkezünk, átvesszük az irányítást és a Bűn Bohócát el kell kísérnünk a különösen veszélyes bentlakók részlegéhez. Már ez iszonyat hangulatos, pedig a játékmenet annyiban kimerül, hogy a hordágyra rögzített Joker mellett sétálunk. Miután átadtuk a helyi személyzetnek, tanúi lehetünk, ahogy megszökik, majd közli velünk, hogy átvette az irányítást az egész Arkham sziget felett és kapjuk el, ha tudjuk! Innen kezdődik az egész estés hajsza, amit Joker végig kommentál az intézmény képernyőin és hangosbemondóin keresztül! Főleg két dologra épít a játék; lopakodásra és harcra. Mindkettő nagyon jól működik! A harcrendszert külön ki kell emelnem, mert valami zseniális, és lényegében csak két gombra koncentrál: támadásra és hárításra. Mégis iszonyatosan élvezetes és látványos, ahogy hatalmas tömegeket verhetünk kék-zöldre! A játék egyik fő inspirációja a Rockstar Games Manhunt-ja lehetett, de azért van itt bőven a Resident Evil 4-ből is (meg a Batman Begins játék néhány eleme is visszaköszön). Épp ezért van egy nyomasztó már-már horrorhangulata (erre a Madárijesztő rátesz egy jó nagy lapáttal), ami nagyon illik hozzá! Az Arkham Sziget épületei is úgy néznek ki, mint amikről simán elhisszük, hogy kísértet járta helyek. A játéktér erre a szigetre koncentrál és a rajta található épületeket be is járhatjuk. Ezek komplex, labirintusszerű létesítmények. Kívül és belül is kellően gótikusak! Sok nyitottabb játéknál az épületek olyanok, mintha csak makettek lennének. Na ebben a játékban ilyet nem fogunk tapasztalni! A fentebb említett verekedésen és lopakodáson kívül főként nyomokat fogunk keresni, és mindezt kellően változatosan. Néhány főellenség harchoz is lesz szerencsénk, csak hogy ne ugyanazokat a mezei ellenfeleket csapkodjuk állandóan. Történet és a játék szempontjából is tetszett, hogy nem zsúfolták túl a szereplőgárdát, Jokeren és Harley kívül feltűnik még Mr. Zasz, Gyilkos Krok, Bane, Poison Ivy, és a Madárijesztő. Igaz, van még egy ismert gonosztevő, de őt „csak” hallgathatjuk miközben az elszórt trófeáit szedegetjük össze. A cselekmény nem kevés képregényes elemet tartalmaz, de hát itt a képregényekből merítettek, így ezen nem is lehet csodálkozni! Az a lényeg, hogy kellően sötét és izgalmas! A látványért az Unreal 3-as engine a felelős és akkoriban a csúcskategóriás játékok előszeretettel ezt a motort használták (Mass Effect trilógia), nem véletlenül! Gyönyörű és stílusos a látvány! A karakter dizájnok meg eszméletlenül jellegzetesek! Batman, Joker, Krok és még sorolhatnám, mind rendkívül emlékezetesek! (Azóta is szeretnék egy Arkhamos Poison Ivy figurát! ♥️) Nem csak a kinézetük, a személyiségük is remekül el lett találva! Ja, és mellékesen a játék legnagyobb erénye, hogy tényleg olyan, mintha Batman-t irányítanánk! Mintha belecsöppentünk volna az egyik képregénybe! Igaz, hogy mai szemmel már kicsit kopottas az játékmenet, meg az irányítás, de ezt is csak amiatt érezhetjük annak, mert a folytatásoknak sikerült mindezt felülmúlnia! Röviden: Az Arkham Asylum még mindig az egyik legjobb a műfajon belül! Egy aprólékos műgonddal elkészített játék, amit mindenkinek érdemes kipróbálnia!

Úristen! Batmannek lenni annyira menő, annyira laza, annyira epic!
Sötét atmoszférájú játék, ami bár eléggé lineáris, az ellenfelek kiiktatására sokszor több módszer is lehetséges, így ez egyáltalán nem zavaró. A játék során egyre több és egyre klasszabb kütyüket kapunk, amiknek segítségével nyakig merülhetünk a Batmanség legjavába. Mivel én nem vagyok egy pro gamer, easy módban játszottam végig, és úgy valóban gyorsan és dinamikusan lehetett aprítani az ellent. A legjobban Scarecrow steampunkos hangulatú rémálom-vízió pályái tetszettek.
A történetbe nagyon sok klasszikus Batman főgonoszt belesűrítettek, és ha az ember szorgalmasan gyűjtögeti a róluk szóló hangjegyzeteket – amik nincsenek különösebben eldugva – akkor elég hamar elég sok dolgot megtudthat róluk anélkül is, hogy valaha képregényhez nyúlt volna.
Az irányítása kicsit idegesítő – igazán rakhatnának 1-2 plusz gombot a konzolra, hogy ne kelljen mindenre ugyanazt a 3 dolgot nyomogatni, és PC-n is élvezetesebb lehessen! A látványvilága szerintem nagyon klassz, mondjuk engem általában könnyű lenyűgözni az ilyen szürkés-kékes-nyomasztós-képregényes dolgokkal.
Már alig várom a következő steam akciót, mert a folytatásokra természetesen vevő leszek. :)

Ez volt az első Batman-es játékom. Eszembe sem jutott, hogy ennyire imádni fogom. Annyira menő volt az egész: a harc, az eszközök…

A Scarecrow-val való harcok voltak a kedvenceim, annyira elborult volt.

spoiler

Mostanában több PS3-as játék PC-s átiratát próbáltam ki, és azt kell mondjam egészen borzalmas munkát végeztek sokszor a portolással, illetve az akkori játékok sok mindenben iszonyú elszúrt játékélményt romboló megoldásokkal működtek.
Ennél a játéknál pl. nem lehet az egér érzékenységét állítani, csak úgy ha a játékfáljokban matatsz, és megtalálod, hol kell átírni azokon belül az érzékenységet. És az alapérzékenység, amivel dolgozik a játék borzalmas, szóval kénytelen leszel ezzel szenvedni, ha élvezni akarod a játékot.
A gombkiosztást nem lehet megváltoztatni! Ez nevetséges.
De végül azért hagytam abba a játékot idejekorán, mert ugye én a legnehezebb fokozaton szoktam játszani, de olyan elcseszett a checkponit rendszer, hogy teljességgel elviselhetetlen, szóval bármennyire is tetszett a játék ezzel nem idegelem magam. Anno jelentős részben végigjátszottam PS3-on, de végül ott sem vittem végig valamiért.

Zseniális volt! Batman végül kapott egy méltó játékot, mellép pedig olyan vizualitást tettek le, hogy az ember csak forgatja a fejét! Felejthetetlen.