Andromeda Six (2024)

Igazából a demót játszottam végig, de tekintve, hogy a demó 8 fejezet a 10-ből, és a teljes játékra még várni kell, szerintem már írhatok róla kritikát. Nagy sci-fi rajongóként ez most igazi komfortjáték lett – hasonlít a Mass Effectre olyan szempontból, hogy sok klasszikus sci-fi mixének érződik (egyébként meggyőződésem, hogy direktben a Mass Effectből is merített – a tilarii-k abszolút asari hangulatot keltenek, a kék bőrrel és a bölcs, tudós kultúrával), de pont ezért igazi nosztalgiavonattá válik. Vannak KOTOR, Andromeda, Firefly, Star Trek, sőt, még a szuperhősfilmekre hajazó pillanatok is, és bár sok esetben a karakterek is idézik ezeket, ami általában zavarni szokott, mégis működnek. Mind szerethetőek a maguk módján, mindegyiknek megvannak a saját dilemmái és traumái, és mindegyikükkel van idő építeni a kapcsolatot. Bash és Ryona voltak azok, akik talán a legkevésbé fogtak meg, de a barátságukat jó volt nézni. Ayame elképesztően szórakoztató (és nagyon szerettem a karakterdizájnját), a színes hajával, a szinte már kényszeres vidámságával és állandó vicceivel – amik mögött persze ott voltak az ő saját nehézségei is – határozottan ott van a legszerethetőbb figurák között. Kedvencnek a csapatból talán Vexx-et mondanám – első körben nem az ő route-jára mentem, viszont kifejezetten értékeltem, hogy a játékban jól lett megírva a szerelmi háromszög. A választásoktól függően Vexx úgy jelenik meg, mint a főszereplő múltbéli szeretője, aminek rengeteg buktatója lehet, de itt nem felejtettük el a létezését attól a pillanattól, hogy az aktuális szerelmi szál képbe került. A srác ugyanúgy küzd, rendes karakterívet kap a viszonzatlan szerelemre építve, és az utolsó beszélgetése a főhőssel kifejezetten fájdalmas.
A főhős itt is viszonylag fehér lap, nem nyűgözött le kimondottan, de előnyére szóljon, hogy tényleg jók a párbeszédopciók, érdekes dinamikákat lehet alkotni velük. spoiler Bár tényleges karakteralkotás nincs, de a játék komolyan lehetőséget ad egyedi személyiségű, harcstílusú főhősöket gyártani, akiknek megvannak a saját, személyes hibái, és ezt mindig jó látni.
A zene kellemes, a rajzstílus, különösen kis stúdióhoz képest minőségi – különösen a CG-k nagyon szépek. Abszolút merem ajánlani – és kíváncsi leszek, hogy végződik majd az Andromeda 6 legénységének útja.