A Téboly Nagykönyve (2017)

Ez egy jópofa fantasy társasjáték, ami jópofa kártyaépítős mechanikával működik. Össze kell dolgozni, tényleg kooperatív, mert anélkül esélytelen megnyerni. Két játékossal ez főleg nagy kihívás (legalább is elsőre).

Szerintem rosszul értelmeztük elsőre a „megőrülős” szabályt, túl könnyen nyertünk. És tényleg…utána már nem volt olyan egyszerű. Jó kis varázslós, fantasy játék, ajánlom azoknak akik szeretik az ilyen témájú kooperatív társasokat.

UP: Ismét előkerült, most csak hárman voltunk. Lassabbnak, összetettebbnek éreztem, valahogy jó volt vele játszani – mégis úgy is, hogy csúfos kudarcot vallottunk. Jobban figyeltünk a karakterek képességeire, több varázslatot használtunk, és igyekeztünk néhány démon negatív hatását elfogadni, de sajnos, így is kikaptunk. Teljesen megtébolyodtunk. Viszont tényleg jó kis játék, biztosan elő fog még kerülni, főleg, hogy az illető be is szerzett belőle egy saját példányt azóta.

~*~

Nem tudom eldönteni, hogy miért felemásak az érzéseim – azért, mert a játékban tényleg nem egyértelmű néhány dolog a szabályban, vagy mert valamikor hajnali 1-fél 2 körül szedtük elő, és néhányan (köztük én) már laposan pislogtunk a szabálymagyarázat közben (pedig yt videót is bevettek a fiúk), jelezve, hogy majd keltsenek fel a végén és játék közben megtudjuk, amit kell.
Ugyanis az elején, az első néhány kör baromi egyszerűnek, könnyűnek tűnt, bár néhány átkot sikerült bekapnunk. Öten voltunk, de így is gyanúsan egyszerű volt. Aztán a legvégén persze kaptunk egy olyan rohadék kis démont, ami miatt elfogyott az összes téboly kártya és megdeglettünk.
No de. Varázslatokat alig vásároltunk, kb csak becseréltük nagyobb értékűre a lapjainkat, ill. az alap, ingyen járó varázslatokat használtuk, ami fura, mert mi értelme lenne különben annak a sok varázslatnak? A téboly lapok is nagy hátrányt okoztak, mert azért is vesztettünk, mert sikerül úgy indítunk az utolsó kört, hogy az első két embernél csak téboly lapka volt, így az átkok közül is sikerült tébolyosat bekapnunk. Már a végén beláttuk, hogy valószínűleg az volt nagy gond, hogy mindenáron mindent meg akartunk oldani, meg könnyű volt és jaj de ügyesek vagyunk, nem olvastuk el, hogy mivel jár, ha nem győzzük le a démont, stb. Pedig jobb lett volna, ha tartalékoljuk a lapjainkat, ne fogyjon olyan gyorsan el a húzópakli, mert így akkor marad a tébolyból is, plusz néhány démon hatása sem volt olyan egetrengető.
Biztosan kell még játszanunk vele (emberi időpontban!), mert így nem győzött meg, nem tudjuk eldönteni, ez most tényleg csak ennyi vagy azért van benne több lehetőség is. Az tuti, hogy szép, bár a kis fakönyv jelzőnek nem sok értelme van, no meg a kezdőjátékos jelölő is béna, túl nagy az a korong, semmi értelme.
Egyelőre azt mondanám, hogy nem rossz, de nem is túl jó játék. A véleményemet meg majd felülírom, mikor végre sikerül egyszer napvilágnál előszedni.