Ori and the Blind Forest (2015)

Ha egy szóval kéne jellemeznem a játékot, azt mondanám: Csodálatos!
Imádnivaló főhős, szomorú háttértörténet, pörgős, ügyességet és jó reflexeket igénylő játékmenet, gyönyörű zenékkel és lenyűgőző látványvilággal. Egyszerre kikapcsol és megizzaszt, ahogy az újabb képességek megszerzése után egyre összetettebb akadályokat állít elénk Ori veszélyekkel és titkokkal teli kis 2D-s világa. 16 órámba telt, mire befejeztem, (Normálon úgy, hogy nem fedeztem fel 100%-ban mindent.) miközben van egy 'teljesítsd 3 óra alatt a játékot' achi is, nem beszélve a halál nélküli kijátszásról, ami az általam számlált 300+ után kb. lehetetlennek tűnik. Mindenesetre azt kell mondjam, ez minden tekintetben megérte az árát, hisz egyszerűen nincs rá panaszom (Mondjuk ki kellett kapcsolnom a Steam overlay-t, mert azzal valamiért nálam sokszor kilépett.) és egyes részek százszori újrapróbálás után sem váltak frusztrálóvá, vagy unalmassá. A műfaj és az igényes játékok kedvelőinek kötelező darab.

Nagyon szép, szuper cuki, de iszonyat nehéz, és elvette az élvezetet :(

Sose gondoltam volna, hogy egy platformer egyszerre nyújthat kemény kihívást, köthet le és lehet gyönyörű története. Az Ori and the Blind Forest bebizonyította, hogy bizony mégis…

Szerelemjáték ♥
Csodálatos a zene, a grafika, a karakterek, a történet, ötletesek a képességek, a különböző térképek hangulatvilága, az ellenfelek sokoldalúsága. Túlzás nélkül a legjobb játék, amivel valaha játszottam!

Utoljára szerintem a Prince of Persiával játszottam ilyen átéléssel, nyikogósra csapkodtam a space-t (ugorj már te nyavalyás róka), karácsonyra kaptam egy kart a géphez, na meg egy új billentyűzetet. Sokszor borzasztóan nehéz volt, le se merem írni hányszor haltam meg, bevallom az utolsó pályát easy módban toltam végig, addigra elfogyott a türelmem. Egyébként csodaszép, a zenéjét is imádtam, a történet pedig borzasztóan kedves. Örülök, hogy kijátszottam.

Röviden: az évtized egyik csúcsalkotása! Gyönyörű, változatos, ötletes, izgalmas, megható. Nem könnyű, bizonyos részeknek sokszor neki kell ugyan menni, de frusztrálóvá egyszer sem válik. Kivéve esetleg kazuároknak vagy türelmetleneknek :)

Imádom, gyönyörű játék gyönyörű történettel.

Pro:
● A látványvilág + a zene. Nagyon remekül összerakott ez vizuálisan, folyamatosan csak ámultan, hogy milyen gyönyörű.
● A történet: Bár lehetne több is, de ami elénk volt rakva, az rendesen ütött, még így rendes voice over nélkül is. (Ezeket mindig nagy csodának tartom, amikor képesek így is történetet mesélni, és az érzelmek is átjönnek.)
● A változatos platformer részek és képességek.
● Tudom, nem kéne összehasonlítani, de majdnem mindig a Hollow Knight (2017) ugrott be róla, itt viszont szerintem a mentési rendszer jobban el volt találva. Úgyhogy azt mondanám, ez egy jobban összerakott Hollow Knight, de persze itt boss fightok nincsenek.

Kontra:
● Nekem ez a frusztrálóan nehéz kategória – ahogy a Returnal (2021) is bemutatta, én el bírom viselni, ha nincs mentés, sokszor kell újrakezdeni vagy csak sokszor kell valamit megpróbálni, de itt ez egyszerűen nem volt élvezetes. (Nyilván ez egy szubjektív dolog, kinek hol a határa.)

Játékidő: 14 óra

10/10

Őszintén bevallom, mint tipikus nő, csak azért kezdtem el játszani ezzel a játékkal, mert csodaszépnek és iszonyat aranyosnak tűnt képek alapján. Sokkal többet adott.
Valóban csodaszép és valóban aranyos, de mindemellett egy szívbemarkoló történet, amely szebb grafikával van bemutatva, mint eddig akármelyik disney vagy egyéb mese. És ez valamelyest célt adott a játéknak is, nem csak a játékélmény kedvéért játszottam, hanem azért is, hogy tudjam, hogy hogyan halad tovább a történet.
A grafika olyan szinten csodaszép, hogyha az ember akar belőle egy háttérképet, akkor bármelyik másodpercben print screenelheti a játékot, egész biztosan meg lesz elégedve az eredménnyel.
És mindezek mellett ez természetesen egy játék, méghozzá közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek az ember gonfolná, néhány résszel renteteget próbálkoztam, mire végre sikerült átjutnom. És érdekes, hogy habár néha nagyon-nagyon sokáig kellett próbálkoznom egy-egy résznél, mégsem vált rage-game-mé, inkább kihívást és teljesítésvágyat éreztem, mintsem idegességet.
Összességében nem is tudom, mit mondhatnék. Az Ori and the Blind Forest egy szemet gyönyörködtető világot, egy szívbemarkoló történetet és minden ügyességünket próbára tevő játékélményt nyújt egyszerre. Próbáljátok ki! :)