Far Cry Primal (2016)

A Far Cry nekem mindig ugyanazt jelenti: ugyanaz a sablon, irányítás, szinte minden egyezik mindegyik részben. Az alap ugyan itt is megmaradt, de iszonyatosan tetszett az ősemberes sztori, a beast szelidítés, a mamutok, a különböző törzsek közötti harc.
És talán hosszútávon már unalmas, de én mégis végigvittem vagy háromszor ezt a játékot, annyira imádok barangolni benne. A hibái ellenére is. :)

Hát ez nekem valahol a felénél kifulladt. Fless volt az őskorban szaladgálni a vadonban és headshotokat osztani egy íjjal, de ezen túl elég üres volt a játék. Az atmoszféra viszont rögtön az elejétől kezdve tényleg nagyon erős, úgyhogy érdemes kipróbálni, pár napot simán elbóklászik az ember.

Hát… Eleve néztem még anno 2016-ban végigjátszást róla bár már annyira nem rémlett minden. Sajnos több idegeskedést hozott mint élvezetet. A történet…mit is beszélek…nagyon nincs. Győzd le ezt a két törzset oszt jól van. A gyújtogatósok pedig marha irritálóak voltak.
De +-nak annyit,hogy annak az idiótának a küldetései szórakoztatóak voltak és az állatokat is mókás volt idomítani

Valamennyire azért elvoltam vele,meg azért megvolt az ősemberes hangulat ezért kap egy 6 csillagot. Sok játéknál megvan még a kísértés,hogy kimaxoljam,gyűjtögessek egy kicsit..itt sajnos nem volt… Sajnos tuti egy olyan játék amit többet elő nem veszek.

A Far Cry Primal a létező összes Ubisoft-nyíltvilágú-klisét tartalmazza, amelyek miatt évek óta ostorozzák a kiadót, az őskori helyszín viszont olyan szinten be tudja szippantania játékosokat minden repetitív játékmechanikai megoldása mellett is, hogy az valami hihetetlen. Pedig a történet egy nagy lufi, az alapvető őskori sztereotípiákra épít csupán, de mégis kiszolgálja annyira a világot, hogy öröm legyen elveszni Oros veszélyes földjén. Akinek tetszett a Far Cry 3-4, azok mindenképpen vágjanak bele, de a többieknek is bátran ajánlott, mert egy kiváló kalandban lesz részük – még ha semmi újat nem is fognak kapni, amelyet esetleg már megkaptak egyszer az Ubisoft programjaiban.

Értékelés: 80%

Narratíva: 75
Grafika: 100
Zene: 70
Játékélmény. 80

(Egyszer a honlapon)

Emlékszem, amikor először játszottam ezzel a játékkal, imádtam. Azóta eltelt három év, és izgatottan szedtem elő újra, hogy milyen remek élmény lesz megint, ennyi idő után. Sajnos, kicsit csalódnom kellett. A játékmenet eléggé önismétlő, karakterekről lényegében nem is nagyon beszélhetünk, a sztori meg pofon egyszerű. Ellenben, a grafika még mindig szép, maga a világ pedig szinte tényleg él, lélegzik. Bár, másodszorra már a szimpla erdős/dzsungeles területek nem tetszettek annyira, inkább a havas és az a tundra-szerű táj volt, ami bejött. Illetve hiányoltam az időjárás változását. Esőzés, havazás, sár, víztócsák… Ezek sokat dobtak volna az összképen. Ettől függetlenül vannak benne jó pillanatok; a sámán főzeteitől beütő tripek hangulatosak, a fejlesztgetősdi és a harcrendszer tulajdonképpen szórakoztató, a felfedezés öröme még mindig megvan, a csúcs pedig számomra a barlangászás. Egyszerűen imádok a barlangokban egy szál fáklya fénye mellett bóklászni, és keresni a barlangrajzokat, a Daysha Hand-eket, no meg a kijáratot. El lehet bohóckodni azzal is, amikor sziklába vésett rajzok alapján kell felkutatni egy-egy ritkaság lelőhelyét. Azt pedig semmiképpen sem lehet elvenni a Primal-tól, hogy nem sok game játszódik az őskorban (én nem is tudnék hirtelen mást mondani), ez a közeg pedig elég egyedi hangulatot kölcsönöz neki. Még mindig jó játék, de nem ütött akkorát, mint elsőre, ugyanakkor az is igaz, hogy azóta elég sok nyílt világú játékot pörgettem (ezelőtt például a Days Gone-t), és egy kicsit már kezdem unni a dolgot.