Eldritch Horror (2013)

Hozza az Arkham horrot hangulatát, de ez a játék valóban letisztultabb lett, új játék elemekkel bővült, és többet jutalmaz. Ettől függetlenül ugyanúgy nagy kihívást jelent győzni, a játékosoknak össze kell dolgozni, különben veszett ügy. Annyi negatívot tudok hozni, hogy a találkozás kártyák közül gyorsan ugyanazok kijöhetnek egy idő után. Továbbá 4 Mérhetetlen Vén van csak a dobozban, és mindegyikhez 4db rejtély megoldás van csupán. Ez nem teszi túl változatossá a játékot. Picivel több Öreg Isten kerülhetett volna bele, és több hozzájuk kapcsolódó rejtély. De nyilván ezeket a kiegészítőkhöz tartogatták.

Azt gondoltam nagyon zavarni fog a szerencsefaktor, de mindenféle tárggyal, segítővel és varázslattal egész jól ellensúlyozni lehetett a kockadobásokat.
Nagyon tetszik a kivitelezés, a mechanika, a horror hangulat.
Kicsit zavart, hogy csak 4 dobókocka volt a játékhoz, de ez nem vett el a játékélményből.
Nem kezdő gamereknek való, sok mindenre oda kell figyelni, nehéz legyőzni a Mérhetetlen Véneket, plusz a játék előkészítése sem 2 perc.

Első találkozásom H.P.Lovecraft által inspirált játékkal az Arkham Horror volt. Igazából azt nem tudtuk befejezni és mivel nagyon nem volt időm a szabályok tanulmányozására álltam ott mint egy hülye. Aztán rá fél évre kb. a Szellemlovasban társasjátékot kutatva az utunk folyton visszavezetett az Eldritch Horror-hoz. Az Arkham inspirálta, szép volt a doboza és a világ is bejött. Megvettük. Este ki is bontottuk, tanulmányoztuk a játékszabályt, böngésztük a netet és arra jutottunk ez könnyebb, mint az Arkham ezzel kellett volna kezdeni. Két napig sajnos csak kerülgettük, de ma játszottunk vele végre. :)
A szabályok egészen érthetőek, persze van ami fontos mégis elvész a sok infó között. Gyorsan lejátszható, Azetoth a legkönnyebb Vén 2 óra alatt szabálytanulmányozással megvolt. Pörgős, izgalmas és ha beleéled magad félelmetes tud lenni. A játék maga gyönyörű, a kártyák ,a térkép szépen kidolgozott, szemet gyönyörködtető képi világgal rendelkeznek.
Ordít persze a kiegészítőkért, de az alap 4 Vénnel és mire belejön az ember sokszor újrajátszható.
Ha be akarsz lépni Lovecraft világába társasjátékok terén akkor merem ajánlani. :)

Nagyon tetszik!! Teljesen hozza a lovecrafti világot. Bár bevallom, kellett egy kis idő a játékszabály értelmezéséhez. De könnyen rááll az ember agya. Az előkészületek időigényesek kicsit, de a játékélmény mindenért kárpótol. A karakterek("nyomozók") és képességeik változóak. Annyi, hogy nem mindenki hangolódhat rá a játékra.

Fantasztikus játék! Igaz, egy paraszthajszálon múlt, hogy nyerjünk (az utolsó mítosz kártyáról ha lemaradt volna egy mondat, utána nyerünk), pedig így is a legkönnyebb verzióval játszottunk négyen. Jó volt összedolgozni, megbeszélni, hogy ki mit fog csinálni, szidni a kockákat vagy a béna kezünket – imádtam, hogy sikeresen én voltam olyan helyek közelében, ahol azt a képességemet kellett használnom a megoldáshoz ami csak egy vagy két kocka dobását tette lehetővé. Bár néha így is sikerült alkotnom, de csak beszedtem két rohadt pokol paktumot egymás után. :D
A játék nagyon szívat, és szívesen nyírbálja a kalandorokat. A vicc az egészben az volt, hogy a játék két gazdája halt csak meg, mi kezdők meg sikerült életben maradnunk a végéig – hogy aztán egy gyönyörű, kollektív halálban egyesülhessünk elhullott testvéreinkkel.
Gyönyörű, marha igényes játék. A magyar fordításra sem tudok rosszat mondani, legalábbis én nem vettem észre, hogy gondok lennének vele. Biztosan újrajátszós lesz, csak a kedves kolléga hívjon már át megint. :D

Szerintem nagyon jó lett! Bár az, hogy mennyire jól van összerakva arról még nem tudok nyilatkozni, mert eddig csak Azathoth-tal próbálkoztunk (a leggyengébb szörny) ketten és legyőzött minket, elpusztult a világ, game over .__.

De ha 4-en álltunk volna neki – de legalább hárman –, akkor jók lettek volna az esélyeink. Igazából minél több a játékos annál könnyebb, de annál többet is kell pl fizetni. Jajj tetszett, hogy ebben a játékben nincs kifejezett pénz!!! Nyomok vannak, ezzel lehet 'fizetni', de úgy igazán nem nevezhező pénznek…

A karakterek nagyon egyediek benne és sok van, ami kifejezetten nehézzé teszi a választást. Mindenkinek van előnye és hátránya is.

Az hogy csapatban kell játszani azt nagyon jó megoldották! Legalábbis én ilyen kaliberű játékkal nem (meg kisebbekkel sem) találkoztam, ahol a dobásnál ennyire szurkolsz értük. Meg azért vannak segítő kártyák is, de ez ketten annyira nem jött elő még.

A dobásokról: ez egy szerencsejáték is, de azért elég jó arányban lehet nyerni és veszíteni is, hogy élvezhető legyen a játék. Nyilván nem sikerülhet minden, és ez is pozitívum, hogy akkor nem az van, hogy oke nem sikerült, nem történik semmi… mert de, tortenni fog valami! Kovetkezmenye van a jónak és a rossznak is!
Szóval a dobókockás megoldás kicsit nekem os kilóg, de alapvetően nincs bajom vele és nekem életszerűbbé teszi a játékot. (Na nem azt, amikor 2x egymás után nem tudtam bezárni az egyik átjárót, de ez van. Bár utána lehetőségem volt megvesztegetni a ghullokat talán, így csak sikerült. :D)

A játékidőröl végül… imádom! Oké, baromi hosszú, mi 4 órán át játszottunk, hogy meghaljunk (rip), de azt mesélte barátnőm, hogy ők meg 4en 6 órán át játszották (győztek). És szerintem kell is ez az idő, hogy kellően élvezhetni lehessen. Pl felolvasni a lapokat, amiken áll egy kis történet, hogy éppen mi történik.

Amúgy én tettem volna egy 5. dobókockát bele. Bár 4-gyel is megoldható és végül is ennyivel kevesebbet gyártottak. (Ami jó!)

Nagyon várom már, hogy újra játszak vele! :)