Elden Ring (2022)

Hát jó, ideje valamit írnom ehhez a Mesterműhöz.
Már egy ideje befejeztem, sőt, megvan a PLATINA achievment is, szóval immár hivatalos, hogy nincs életem. :)) És még mindig a hatása alatt vagyok, és ehhez a játékhoz viszonyítom a többi játékot is..

Szóval az Elden Ring tökéletes.

Az elején azt éreztem, hogy könnyebb, mint az elődei, például van tutorial pálya rész (ami amúgy simán kihagyható véletlenül, egyik ismerősömnél láttam, pedig Neki jól jött volna.), bárhonnan vissza lehet teleportálni 'bonfire'-hez. (oohh, még élénken emlékszem a Dark Souls 1-ben, mekkora megkönnyebbülés volt, amikor több órányi kalandozás után megláttam a Firelink shrine-t!!)
De persze ez csak illúzió, Margit megmutatta, hogy ez nem lesz gyerekjáték! :))

A világ fantasztikus, a térkép minden szegletére el KELL kalandozni, minden barlangba be KELL menni, egyszerűen mindent és mindent fel KELL fedezni. Amikor megtalálod a titkos lift-et, amivel percekig utazol lefelé, egy egészen új térkép nyílik meg.

Ez a nyílt világ azt eredményezte, hogy gyakorlatilag fogalmam sem volt, egyáltalán mi kötelező elem, csak mentem és mindenkit legyőztem, aki utamba került. A New game+ eredményezte azt, hogy megvolt a fix utam, a fix boss-ok. Ezen a ponton jegyezném meg, hogy a New game+ címe lehetne az, hogy a Bosszú. :) Nem volt elakadás. :)

Szerettem kísérletezni a fegyverekkel, varázslatokkal, különböző buildekkel, hogy hogyan tudnék minél erősebb lenni, de mindig visszatértem a kedvenc katanámhoz, Moonveil-hez.

A Lore szokás szerint szép, megható.. csak egy kis youtube-t igényel.. Bár egy fokkal könnyebben megtalálható a játékon belül, mint elődeinél. A mellékszálaktól lesz kiemelkedő, amiktől eláll a szavad. Csak egyet emelek ki, a Jellyfish Spirit és testvére találkozását. „Ahh, dear sister, you're finally here. No time to waste. Let's see the stars.”

You died.

Az Elden Ring nagyobb, szebb és az új játékosok számára némileg befogadhatóbb FromSoftware játék, mint az elődei. Azonban ne legyenek illúzióink, az alapmechanikák és az alapmegoldások is ugyanazok. Sajnálatosan ez a cím sem képes kinőni a fake difficultyból, ugyanolyan igazságtalanul frusztráló, és még mindig nem segít megérteni az új játékosoknak az alapjait, annak ellenére, hogy azt kommunikálták, az Elden Ring a nem rajongók felé is nyit. Tehát, ha az a fajta játékos vagy, aki szeretne egy közepes erősségű kihívást, de nem szereti a Soulsokat, mert úgy gondolja, a játék inkább szórakozás legyen, mint munka, modokat használni (csalni?) pedig nem szeretne, akkor úgy hiszem, ezt sem fogod kedvelni. Értsd: ezt is ugyanúgy a pokolra fogod kívánni, mert ez ugyanaz. Viszont, ha nem viszolyogsz a modoktól, akkor egy nagyszerű szórakozás várhat rád.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2022/04/02/elden-ring-teszt-pc/

Kezdem a negatívumokkal (a poén kedvéért). A lore-ja J.R.R. Martin műve, és ennek megfelelően zagyva, vérfertőző és perverz. A pályaszerkesztés katasztrófális: A-ból B-be eljutni nehezebb, mint Bp-en közlekedni útfelújítások idején. A mobok sokszor szörnyen idegesítőek és hamarabb meghalsz tőlük, mint a nagy bossoktól. Az eleje totál szívás a soulslike rendszer miatt.Ja és nem tériszonyosoknak való játék. Már csak a béna parkour rendszer miatt is. Én játszottam már parkouros játékokkal (AC, Dying Light), de ez itt? Oda akarsz ugrani valahova és el is találsz – kb. 10 méteres körzetben körülötte valamit… vagy semmit és szörnyethalsz.

Mi mégis a pozitívum benne?
Hogy elképesztően izgalmas! Addiktív az állandó dopamin löketek miatt. Minden sarkon valami új vár, egy ellenség, egy rejtély, egy loot, egy katakomba, egy csodás látvány, egy questline, stb. Teljesen rá lehet függni, amíg játszod, hozzá képest (majdnem) minden más szürkének tűnik. Eleinte azért grindolsz, hogy meglegyen a builded és egyáltalán túlélj. Aztán egy ponttól azért kezded élvezni, mert már megvan a builded és sorban győzni tudsz olyanok enemyken akiktől az elején fejvesztve menekültél (eleinte ugye a Tree Sentinel is elképesztő kihívás, aztán meg már Rykardot is túl tudod élni). Elképesztően jó érzés!
Közben meg időnként festménybe vagy éppen rémálomba illőek a tájak, s bár Torrentnek semmi fizikája nincs, nagyon zsír vele ugrabugrálni.
Azt el kell ismernem, valamit jól csinál ez a game. Méghozzá azt, hogy úgy vezet be a soulslike világába, hogy nem megy el tőle egyből a kedved, s bár nem fogja a kezed, de tele van rejtett utalásokkal, és könnyítésekkel kezdő soulslike játékosoknak is (mint én).

Nem úgy mint a Lies of Pi például, ahol még a tanuló bosson sem jutottam át soha. Itt nem egyféle megoldás létezik egy fight-ra vagy enemy-re, tőled, és nem a tökéletes parry-től (ami meg az fps-esedtől és a kontroller kezelésedtől) függ, hova és meddig jutsz el…
Ami még kicsit hiányzott a végéről az epilógus, legalább képekben. Mert úgy láttam kb.minden endingnek ugyanaz a vége, így vagy ülsz a trónon, ill.elég az egész. De ezek csak pár mp-es bevágások. Miért nem lehetett 1-2 perces animácioban bemutatni minden endingnél milyen változást hoz Köztesföldre? Az egyiknél minden kivirágzik, a másiknál homályba borul, vagy mindenki elég, stb. Valószínűleg grafikailag nehéz lett volna megoldani, hiszen az ending után is visszamehetsz még kóborolni meg minden, de azért jobban tetszett volna valami epikusabb jelenetsor a végén, pláne mivel mindenki 100-200 órákat belerak, illene egy hosszabb lezárás.

Ui.: kezdőknek egy jó guide (és esetleg némi baráti segítség) mindenképp erősen ajánlott, anélkül 5 percen belül meghalsz és tényleg csak frusztrálódsz!

Ui.közben befejeztem, és hatalmas pacsi, mert ezt sosem hittem volna magamról! Hogy én meg a soulslike?! De sikerült, és ennek borzasztóan örülök! Örök élmény lesz!
Hogy a DLC-be belekezdek-e és mikor? Na ezen meg gondolkodom…