The Stanley Parable (2013)

Azt hittem az Ultra Deluxe kiadás csak egy sima felújított változata a réginek. Így egy kicsit váratlanul ért, hogy mennyi újdonság van benne és kis túlzással egy folyatást is kapunk. Továbbra is zseniális, humoros és elgondolkodtató játék a Stanley Parable, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Spoilermentesen nem igazán lehet beszélni róla, így legyen elég annyi, hogy egy Stanley nevű főhőst kell irányítanunk, aki egy nap az irodájában tartózkodva azt veszi észre, hogy nem kap több utasítást és mindenki eltűnt a munkahelyéről. Egyedül a Narrátor „van vele”, aki nevéhez híven folyamatosan kommentálja az eseményeket, illetve valamennyire utasítja is a játékost.
Elég sok irányba lehet elvinni a történetet és minden alkalommal, amikor visszakerülsz a 427-es számú irodába, jön a késztetés, hogy újra elindulj és kihozz egy másik befejezést.
Nekem, ha minden igaz, most sikerült majdnem az összes befejezést megtalálni, egyedül az Epilogue-ot nem tudtam előcsalni. Majd lehet valamikor nekifutok újra, mert ehhez kapcsolódik a „Test Trophy Please Ignore” nevű trófea. Bár annak ellenére, hogy mindössze 6 trófea hiányzik, nem vagyok benne biztos, hogy platinázni akarom, mert van egy olyan trófea, hogy egy egész keddi napon keresztül kell játszani a Stanley Parable-lel. A játék egyébként olyan szinten megengedő, hogy megelégszik azzal is, ha csak fut, nem kell ténylegesen játszani. De nem vagyok benne biztos, hogy 24 órán keresztül akarom folyamatosan bekapcsolva tartani a PS-emet csak ezért. A többi trófea egyébként simán behúzható. Igen, még az is, ahol 10 évig nem szabad elindítani a játékot. :D (Kis cheat kell hozzá, de megoldható.)

Stanley fogta magát és feltöltötte a Steam egyenlegét, hogy megvehesse a The Stanley Parable c. játékot. Amint lejött a program, rögtön belevetette magát, hogy megállás nélkül játszon eme remekművel. És Stanley életében először boldog volt.

Szeretnél te is olyan boldog lenni, mint Stanley? Akkor tedd azt, amit ő.

Nagyon fura, rendhagyó játék. A neten azt olvastam, hogy a játékos játékhoz való viszonyát forgatja ki a game, de nekem sokkal jobban tetszik a társadalomkritikus értelmezés. A szabad akarat és annak illúziója, a termelésközpontú, lelketlen biorobotokat gyártó, kapitalista társadalmunk görbe tükre. Vicces, drámai, meta, intelligens, akár filozófikus, szürreális. Elismerésre méltó szellemi termék.