Myst (2020)

A legutóbbi Myst végigjátszásom lényegében ez a játék volt, csak akkor még nem került fel az oldalra, így végülis az elsőhöz csatoltam… de a lényeg, hogy VR (Oculus) platformon volt lehetőségem kipróbálni, és abszolút beleszerelmesedtem.
Tudom, hogy a fejlesztőgárda eleve nagy rajongója a platformnak (a tervezett Firmament elsőként Windowsra és arra jönne ki), de ez a játék mutatta meg számomra, hogy miért. Mert a Myst tényleg az a játék, ami így nyújtja a maximális élményt. Azon túl, hogy a szokásos négy korunk (Stone Ship, Selenitic, Channelwood és Mechanic) gyönyörűen, teljesen újragondolva keltek életre (Channelwood ködös folyosóitól elkezdve a Mechanic jellegzetes, szögletes parti szikláin át a Selenitic-ig, ahol képes lettem volna órákig csak nézni, hogy milyen elképesztően gyönyörű), egyszerűen az élmény is más. Foghatsz egy könyvet, és kiülhetsz Mysten a partra, hogy ott lapozgasd és olvasd végig, miközben repkednek körülötted a pillangók, és hallod, hogy a hullámok mossák a partot. Rendesen fel kell másznod a létrákon, tekerni a kereket, amikor áramot akarsz, Stone Shipben konkrétan el lehetett fáradni a rengeteg feladat közben. Amikor egy kis tengeralattjáróban próbálsz kikeveredni egy labirintusból, akkor bizony végig kicsit nyomasztó és klausztrofób az egész, mert ott érzed, és egyedül érzed magad. Miközben továbbra is gondolkodtató, megnyugtató, lassú játék, sokkal mélyebben bevon és elvarázsol, ha körülvesz a világ, és nem csak egy számítógép képernyőjén nézed.
A dolognak persze vannak hátulütői is: miközben nagyon értékeltem, hogy végre el lehet rakni a lapokat, és nem kell minden korban két kört futni csak azért, hogy mindkét testvérrel beszélhess, azért rendesen bosszantott a tény, hogy szemüveggel a fejemen nem tudtam jegyzetelni. Ez a legtöbb helyzetben nem zavaró, azért sok mindent meg lehet jegyezni, vagy ki lehet logikázni, de a Stone Ship kornál konkrétan csalnom kellett, és átugrani a puzzle egy szintjét, mert képtelen voltam bemagolni a három dátumot órával-perccel, utána meg jegyzet nélkül felismerni a csillagképeket. Nagyon kellett volna egy olyan, játékon belüli füzet, mint az URU-ban, ahová leírhatom a dolgokat.
Kontinuitásban is nagyon szépen helyreraktak pár elemet – nagyon sajnálom, hogy a Rime kor csak a realMystbe került be, itt is hozzáadott volna a dolgokhoz, de pl. az, hogy itt a D'ni dolgok már tényleg D'ni szöveggel vannak, hogy D'ni-ban megjelentek a világító kristályok, stb. csupa pici, de a lore mélyebb ismerőinek nagyon kedves kis részlet.
Mivel azt már tudom, hogy elég nagy sikert aratott a játék az Uru Live újraindításához (és ennek megfelelően már telepítettem is – alig várom!), nagyon remélem, hogy a további részek, de legalább a Myst történetét lezáró Riven is kapjon egy hasonló felújítást. Bármikor kész lennék megint elmerülni ebben a világban.

Az én Myst-történetem nagyjából 10-15 éve kezdődött, amikor megvettem a IV. részt. Mondanom se kell, kifogott rajtam rendesen. Végigvinni csak évekkel később tudtam segítséggel… Az első rész ennek ellenére azért felkerült a „majd egyszer”-lista közé, hátha jobban fog menni. És végül el jött ez a pillanat, természetesen a legfrissebb remake-kel.

Meg kell valljam, kb. egy-másfél óráig nagyon elveszett voltam. Barangoltam, nézelődtem Myst szigetén, látva hogy itt meg itt meg itt majd biztos csinálni kell valamit, felfedeztem a könyvtárat, olvasgattam a könyveket, de nem jutottam semmire, nem volt miből kiinduljak. Mondom, nem lesz ez így jó, hamar vége lesz a barátságnak… Aztán egyszer csak észrevettem, ha tekergetek valamit, akkor más információk jelennek meg egy másik helyen, és akkor sikerült úgy átállítani az agyamat, hogy valahogy elkaptam a játék ritmusát. Nem minden ment zökkenőmentesen, volt olyan rejtvény, ahol csak mákom volt, de az hétszentség, hogy én mostanában nem jegyzeteltem ennyit papírra. Összességében nagyon tetszett, a feladatok és a megjelenítés is. Rendkívül erős atmoszférája van a játéknak. Szinte végig fülesen játszottam, úgyhogy a zene okozott pár parás pillanatot, de hál istennek ez nem az a játék, ahol rád ugranak egy sötét átjáróban a szörnyek :) Mindenképpen nekifutok a Rivennek hamarosan. Kár, hogy azt nem újították még fel, bezzeg ezt a részt háromszor is… No comment.