Menekülés a vulkánszigetről (2024)

Nekem ez nagyon tetszett. Imádom az ilyen szivatós, vicces játékokat. :D ♥
Egy szigetről próbáljuk az embereinket kincsekkel felpakolva kimenekíteni a süllyedő sziget és a szörnyek karmai/fogai közül. Persze nem mindegyiküknél van ugyanannyi kincs. Szóval a jó memória se árt, ha túl akarjuk élni. Ráadásul a süllyedő sziget is tartogat meglepetéseket… Egyszóval mindenki és minden ellenünk van. :D
Ezek után sejthetitek, mivel eléggé konfrontatív, az erre érzékenyek kerüljék. Nagyon nem nekik való, mert itt aztán rezzenéstelen arccal küldjük a másikat a cápa szájába… XD
Az, hogy megjegyezzem, melyik figurám hány kincset visz, esélytelen. Örültem, ha 1-2 darabot követni tudtam. :D Szóval az esőemberek előnyben.
Egyszóval akik imádják a szivatós, de nem túl bonyolult, mégis táblás játékokat, és nem értődősek, azoknak ez a társas telitalálat. ;)

Na végre egy játék, amiben van interakció! Szinte csak az van :D És az, hogy a nyolc éves tényleg tud vele játszani, és még szereti is, külön öröm. (Annyi előnyt kapott, hogy a tengeri sárkány nem támadta őt.)
Bár gyerekjáték, egyáltalán nem unalmas egy felnőttnek sem, én imádtam az egészet, egyedül a talpra felírt pontszámokat ejtettük, valahogy az nekem nagyon nem illett a képbe. Minden fickó egyet ért.
A tematika nálam telitalálat, imádom az ilyen szigetes-szörnyes-kalandoros dolgokat. Szinte ujjongtam, amikor egy emberemet bekapta a cápa.
De csak szinte.
A kaidzsú külön öröm.
Egyszóval: próbáljátokki.