Life is Strange: True Colors (2021)

Azt sem tudom hol kezdjek bele.. Nagyon a szívemhez nőtt ez a játék a története miatt is, meg a karakterek miatt is. Annyira gyönyörű és egy élmény játszani a ps-en. Utoljára még gépen játszottam ki és teljesen más élmény így. Kicsit mindig mérges vagyok, hogy az összes Life is Strange játék elején meg kell spoiler egy-egy nagyon kedves aranyos szereplőnek, akiket mindig imádok, de enélkül nem lenne igazi ugyebár :D

Úgy érzem összességében jobban élveztem, mint az előző részt, de sajnos még mindig közelében sincsen az elsőnek.
A pozitív oldala, hogy visszatért a kis közösség és az állandó mellékszereplők is, Steph-et nagyon szerettem, de a mellékes szálak, mint az Eleanor-Riley vagy Duckie kis története is bejöttek.A rejtély egészen egyszerű, de legalább volt.
A negatívabb oldala, ami sajnos elég nagy…nem tudtam megkedvelni a főszereplőt :/ Szerintem nem volt túlzottan érdekes, a képességéből meg bőven kilehetett volna hozni többet is. Bevallom…még a karakterdesign sem tetszik.
Egyszer majd sort kerítek a 4.-re is, bár még Max visszatérésével sem hiszem, hogy sikeresen visszahoznák az első évad szintjét.

Kedves kis város, kedves kis története.
De az előző Life is strange-khez képest szerintem ez a leggyengébb rész, az első abszolút kedvenc, a másodikban szerettem a road story feelinget.

Nagyon tetszett a történet, azóta is itt motoszkál a fejemben. Kár, hogy olyan rövidke volt, plusz számomra a végén a nagy megoldás nem hozta el a kívánt katarzist. Azt hittem valami sokkal nagyobb dolog lesz.
Alex egy szerethető főhős és a többi szereplő is tök jól van megalkotva.
Kicsit sajnáltam, hogy ilyen rövid a játékmenet, játszottam volna még.
Az első Life is Strange játékhoz nem ér fel, viszont a másodikat nálam simán überelni, azt még mindig nem sikerült kijátszani… xD

Megható történet, szerethető karakterekkel. Szeretem az olyan játékokat, amikben a döntéseinken múlik a cselekmény alakulása, így természetesen ezt a játékot is nagyon kedveltem, bár számomra továbbra is a Max-Chloe páros, az első Life is Strange az etalon, azt nem tudja felülmúlni semmi. Gyönyörű a grafika, érdekes a főhősnőnk képessége, bár maga a sztori lehetett volna kicsit hosszabb. Nem tudnám megmondani, pontosan mi, de valami hiányzott belőle, kicsi üresség maradt bennem a végén. Ettől függetlenül mindenkinek tudom ajánlani, aki szereti a döntéseken alapuló videójátékokat, ill. magát a Life is Strange szériát.

Pro:
● Néha az ember lelkének csak egy kis romantikus murder mysteryre van szüksége, ez arra tökéletes.
● Imádtam mindkét romantikus opciót. És haha, megértem a meméket, amik szerint a legnehezebb döntés, hogy kivel randizzunk.
● A setting, az atmoszféra, a történet kiváló. Noha a nyomozás egy kicsit egyszerű.

Kontra:
● Rövid. Nagyon. Több nyomozással fel lehetett volna turbózni. Imádtam a kis hármasunkat, ahogy detektívesdit játszanak, és aránytalanul kevés volt a történetben ebből, ehelyett kaptunk fesztivált és LARPot breathing epizódnak. Amik éppen amikor játszottam tök jók voltak, csak tényleg visszagondolva a nyomozás részére nem megy el annyi idő, mint szerettem volna.
● Gyakorlatilag ez egy interaktív film, nem kell tőle többet várni. Alex különleges képessége történeti szempontból érdekes volt, játékmechanikailag egy kicsit gyenge.

Játékidő: 10.5 óra

Az elején furán és lassan indult el az egész történet. De ezután magával ragadt és szinte két nap alatt kijátszottam a játékot. Az elején volt egy kis szünet, de szinte tényleg csak két nap volt. :'D
A sztori tele volt rejtéllyel és izgalommal. Rengeteg csavarral és sok-sok gondolkozással, hogy mégis hogyan is döntsön Alex a saját, illetve jövője sorsáról. Sokszor mások jövőjével kapcsolatban is meg kellett hoznia pár döntést. Láthatjuk, hogy Alex hogyan is küzd saját magával és ez a harc rajtunk is múlik. Formálódtak benne szép barátságok is, meg persze szerelem is. spoiler
A karaktereket szerintem tökéletesen bemutatja nekünk a játék, rendesen megismerhetjük őket. Persze ha nem figyelünk, sikeresen félre is ismerhetjük őket. Vagy épp a döntéseink fogják befolyásolni a kapcsolatunkat velük.
A játék képi világa, kidolgozottsága szerintem oltári jól sikeredett. Nem volt egy óriási open world terület, ahol járkálhatott az ember kedvére, de az a kisebb fajta városka bőven elég volt. A karakterek is szépen kidolgozottak voltak.
A zenék úgy összességében jól illettek a játékhoz. Hangulatonként változott. Mondanivalónkét más és más volt. :)
Szerintem aki szereti a story driven játékokat, ahol Ő maga dönt, hogy hogyan is haladjon a sztori, vagy aki szereti az izgalmas, de csavaros történetű játékokat, annak kötelező darab. Főleg a Life is Strange fanoknak. :)

Vizuálisan a legszebb, sztoriban viszont a leggyengébb a Life is Strange játékok közül (szerintem). És a legrövidebb. És határozottan itt éreztem a legjobban, hogy a játék során meghozott döntéseim nem sokat számítanak. De azért szerettem, főképp a hangulat, a látvány és a karakterek miatt.

AMÚGY hogy lehet hogy nem ismertem fel Steph-et a Before the Storm-ból? :D Végig olyan ismerősnek tűnt, de csak utólag tudtam meg hogy honnan.

A sorozat első része nagy kedvencem volt anno, így nagyon kíváncsi voltam rá, hogy egy új csapat mit tud kezdeni a témával, mi újat tud mutatni első önálló játékukban, amivel rá tudnak venni, hogy a második rész után, ismét belevessem magam, a furcsa életbe.
Aztán jöttek a trailerek és kezdett szimpatikussá válni a téma, amit a játék érint és körbejár.
Nos, most hogy végigvittem a játékot, azt kell mondjam, hogy a végeredmény nagyon vegyes lett. Egy részről a történet nagyon megkapó és jó lett, ugyanakkor nagyon rövid és nagyon lassú tempójú.
A grafika nem igazán tetszett nekem, szerintem az első rész “ceruzával rajzolt” stílusa jobban működött volna, mint ez a Pixaros “mesevilág” szerű grafika. De ez nagyon szubjektív dolog.
A sorozat védjegyének számító döntési helyzetek itt is megvannak ugyan, de bárhogy is döntünk igazi következmény sajnos nincs, így a játékot “elrontani” nem lehetséges.