Hotel (1974)

Gyermekkorom egyik kedvence. Az alkatrészek még mindig szuper állapotban vannak, pedig már vagy 25 éves.

Ebből is volt saját verziónk, természetesen sokkal menőbb, mint az eredeti :)

Nagy kedvenc, ami számomra megunhatatlan. Egyszerű, de mégis változatos. Ebben a műfajban szerintem messze kiemelkedő darab a Hotel.

Egy igazi szörnyeteg!
Gyermekkorom óta meghatározó, nem egy veszekedés alapja volt. Ha felmerül, hogy milyen konfliktusgerjesztő társassal játszunk, a Hotel rendszerint a Top 3-ban végez.
Approved! ;)

Látványosabb, mint a Monopoly.
Rövidebb és egyszerűbb is talán, mint a Monopoly.
Sokkal nem jobb, mint a Monopoly, de legalább sokkal hamarabb vége van.

Általánosban megvolt egyik osztálytársamnak valami baromi régi, szakadt verzió. Annyira nem szerettem, valahogy nehéznek éreztem, de a külsejét imádtam.

A szabály nem tér ki a kétjátékosos változat aukcióira, a pénzek nem passzolnak a kiosztandó címletekhez, és ha egyszer elkezdesz elszegényedni, minden mindegy, menthetetlen a helyzet. Nincs megfelelően kidolgozva maga a játék, többen nem tudom, milyen, de két fővel kvázi játszhatatlan.

A barátaim azért nem szeretnek velem Hotelt játszani, mert gyerekkoromban annyit játszottam szegény családtagjaimmal, hogy fejből tudom az összes kártyát, kombinációt és lehetőséget.
Igazából tipikus Monopoly-sémájú játék, ha behúzod a jó szállodákat nyert ügyed van, ami nagyban a szerencsén múlik. És mint ilyen típusú játék, órák hosszán tud pörögni a semmibe, és hatalmas veszekedésekhez vezet.