Olyan nagy volt a hype ekörül a játék körül, nem hittem volna, hogy tényleg olyan jó, de mégis sikerült felülmúlnia minden elvárásomat.
PRO
– ATMOSZFÉRA: Az atmoszféra valami brutális – nem elég, hogy akadnak itt horrorba illő jelenetek, bár tudom manapság kit izgatnak nyúzott meg élve elégetett emberek, de a mentális betegséget, történetesen a skizofréniát is nagyon érzékletesen ábrázolja. Valahogy nem hittem el, hogy egy videojátékban képesek lesznek valami olyan élményt nyújtani, ami ennyire fenomenális.
– Egy komoly téma érzékeny kezelése: Hiába vagyok valamennyire olvasott (és valamennyire tapasztalt) mentális betegségek terén, egyszerűen annyira új megvilágításba helyezte ez az egészet. Amikor csak értékelésekben olvastam a suttogó hangokról, nem is gondoltam, hogy mennyire jól meg lehet ezt csinálni. Mind vizuálisan mind hanghatásilag egyszerűen lenyűgöző mit produkáltak.
– A játékmechanika ötvözése a mentális betegség bemutatásával: Bár sok helyen olvastam kritikának a túl ismétlődő rejtvényeket, mert inkább hack and slash-re számítottak, nekem nagyon bejöttek a vizuális puzzle-ok, hiszen kötődnek Senua betegségéhez. Ahogy a játékban is említik, „néhány csatát az elmével kell megküzdeni és nem a karddal,” és ehhez nagyon jól illett, hogy csak néhol találkoztunk ellenségekkel. spoiler
– Attól függetlenül, hogy mennyire elkényelmesedett lusta gamernek tartom magam, akit zavar, ha nincsenek objective-ek meg jelölő pontok meg egyéb segítség, kifejezetten élveztem, hogy én is elveszett vagyok, akárcsak Senua. És attól függetlenül, hogy néha-néha elkanyarodtam vagy nem találtam meg egy elbújó lépcsőt, és hogy valahol a játék közepén jöttem rá, hogy lehet a focust használni fightok közben (jól van na, béna vagyok), vagy hogy ha nem olvasom játékon kívül, hogy FEL LEHET KELNI, miután leütöttek minket, szerintem ez a célkeresés kifejezetten tükrözte Senua elveszettségét.
– A történet: Nagyon ritkán kötődöm bármilyen főhőshöz is. Senua abszolút kedvencem lett és a szívem szakadt meg érte.
– A zene: Nagyon epic a soundtrack, és a vége harc alatt lévő zene annyira jól el lett találva.
– Alapvető játékmechanikák: Én élveztem a vizuális puzzle-öket és még a – kameramozgatás és kevés segítség ellenére – harcokat is.
– Germán mitológia!
KONTRA:
– A kamera engem kifejezetten zavart. Bár sejtéseim szerint azért nem vagyunk középpontban, mert Senuát csak végigkísérjük, engem a jobb oldalra helyezett kamera megölt. Plusz a harcok közben iszonyatosan zavaró volt mozgatni.
– Egy-két vizuális bug.
– Néha kifejezetten frusztrált, hogy Senua nem tud ugrani vagy egy-két helyre felmászni, még máshova igen. Tudom, hogy a labirintusok miatt volt megkötve ez, de mégis annyira természetellenesnek hatott.