DreadOut (2014)

A DreadOut több szempontból is érdekes horrorjáték.
Készítői indonézek, ezt felhasználva a szellemek egy része az ottani hiedelemvilágra épül.
Ez az első játék, amiben mobiltelefonunkat használva harcolhatunk, néhány szellem csak ennek a kijelzőjén jelenik meg, szabad szemmel nem lehet őket látni. Tetszett, mivel Dunát lehet rekeszteni azokkal, amelyek lőfegyvereket adnak tinédzserek kezébe.
Persze lehet ráfogni, hogy sablonos, de a misztikumos része nagyon megfogott, ezzel a rejtélyes, kihalt várossal.
Sajnos nem hibátlan, sokszor megfigyeltem, hogy a kamera „ráng”. Fordulókban és ajtókban gyakran megfordítja a karaktert.
Kicsit az is fura, hogy Linda érzékeli a szellemeket.

Nagyon érdekelt ez a játék, egész szépnek tűnt annó a grafikája, mikor láttam róla steam-en reklámot. Mindig nagyon ijesztőnek tűnt, de tolódott a próba. Hát… sajnos csalódtam benne. :( A koncepció érdekes, helyenként félelmetes is a játék, de teljesen elvette az élvezetet két tényező: szinte semmi támpont a továbbhaladáshoz és idegesítő irányítás (azt hagyjuk is, hogy 43 perc volt, mire el tudtam indítani rendesen, az a menü…). Rég néztem játék közben ennyit walktrough videót, nagyon elveszettnek éreztem magam egész játék közben. A mozgás meg nagyon sokszor felhúzott: hol beakadt valami futás közben és emiatt teljesen másmerre fordult (sokszor 180 fokot), emiatt azt se tudtam, merre állok; hol a célzás közben kezdett el dobálni a kamera, emiatt többször meghalt a karakter. Nagyon akartam szeretni, de sajnos nem igazán ment, a 2-t kihagyom. :( De legalább rövid. Aki végigjátszotta egyébként és értette is, elmesélhetné a végét. :D