Doom Eternal (2020)

Erről a játékról csak egy szó jut eszembe: igényes.

Bár az elején a látványvilág designjával nem voltam kibékülve (nekem a 2016-os Doom szörnyei jobban bejöttek), az első pályák egyhangú színpalettája után, azért tartogatott nagyon dögös dolgokat ez még, és belerázódtam.

De nemcsak audio-vizuális élménynek jó a pörgős hentelés, kifejezetten élveztem, hogy hiába most fejeztem be az előző részt, ez annyival másabb volt, nem csak hozzátoldottak valamit, hanem tényleg igényesen újították fel a harc rendszert, és hagyták el a néha unalmasabb dolgokat (pl. okés szerettem az előző részben a rune trialokat, de azért biztos nem játszanám újra, sokkal jobban élveztem itt a secret encountereket), és bár nem játszottam még újra a dolgokat a mission selecttel, de úgy érzem, itt előbb elő fogom ezt a játékot újra venni, hogy minden titkot megtaláljak.

Külön újítás a platformer része, és bár általában ezekben béna vagyok (jó, miben nem :D), ezt itt kifejezetten élveztem.

DLC: Nekem bejöttek a DLC-k is, sokkal nehezebb, kínzósabb harcok (talán néha túl hosszúak, talán csak én vagyok béna), a mapek jobban bejöttek, nehéz platformozós harcok is akadnak. A boss fightok is rendben vannak, noha az utolsó egy kicsit… hajat tépős. :D

Játékidő: 43 óra

Most, hogy a 2016-os etap után megvolt az Eternal is, azt hiszem érdemel néhány szót az FPS-ek atyjának újkori szelete.

Őrületes zúzda az egész játék, egy non-stop erőszakorgia, melyben szó szerint darabokra szaggatjuk, lőjük, robbantjuk, ütjük a démoni szörnyetegek egész hadát. A Doom Slayer (vagy Doom Guy) egyetlen kimondott szó nélkül, hallgatag badass módjára mészárolja végig két játékon keresztül a Marsot, a Földet, a Poklot és a felső világot, miközben agresszív elektronikus metal bömböl.

Már az első epizódban is ott volt a tippek között, hogy „az egy helyben álldogálás egyenlő a halállal”, és ez itt talán még inkább igaz; folyamatosan mozgásban kell lenni, mert a készítők nem voltak restek ránk ereszteni egy kisebb hadsereget a basic démonoktól kezdve egészen a legnehezebben kinyírható, óriásit sebző rohadékokig. Pontosan tisztában kell lenni vele, hogy melyik ellenség-típusra milyen taktikával, milyen fegyverrel kell támadni, ujjaink zsibbadásig pöröghetnek a kontroller ill. billentyűzet gombjain. Arzenálunk elképesztő, ha megszerzünk minden fegyvert, minden alternatív tüzelési módot, mindkét bomba típust (fagyasztó és sima robbanó), a BFG-9000-et (amit tényleg csak nagy ritkán tudunk használni, de olyankor egyetlen lövés azonnal megöl egy halom ellenséget), az egyetlen suhintással bármelyik démont lezúzó „energia kardot”, a Crucible-t, a lángszórót (amivel ha felgyújtjuk az ellenséget, akkor védőpáncél-darabokat dobálnak magukból), a láncfűrészt (amivel ha kettéfűrészeljük a démonokat, akkor nagy adag töltény üti a markunkat), illetve a Glory Killekkel feltölthető Blood Punchot (amivel bivalyerős ütéseket mérhetünk a dögökre), mindezt kombináljuk az ebben a részben bevezetett dupla dash-sel (kitérés), és tudjuk is a dolgunkat velük, akkor baromi dinamikus összecsapások övezik a játékot.

Tény és való, sokszor válik kaotikussá egy-egy aréna-szerű küzdelem, amiben sokszor azt sem tudjuk, hogy merre vagyunk arccal, de ez a játék lényege, hogy a fent felsorolt igen változatos eszköztárral rendet vágjunk a káoszban. Aztán amikor a 200-as életerőnk nem több 1-nél, előkapjuk a gyengébb Pulse Rifle-t, beleeresztünk párat a leggyengébb démonba, hogy ne haljon meg, csak megtántorodjon, ekkor kinyírjuk egy Glory Killel, amiért cserébe kapunk egy adag életerőt, ezzel megússzuk a halált, és némi reménnyel telve folytatjuk az ádáz, hektikus harcot, végül pedig meg is nyerjük, az zseniális.

A történet az nem túl nagy szám, bár érdekesen bővíti a Doom mitológiáját, de itt baromira nem ez a lényeg. Őszintén szólva, 2023-ban ennél intenzívebb, őrültebb, pörgősebb, brutálisabb játékot nem nagyon tudok elképzelni, egy sci-fi/horror környezetbe ágyazott, vadállat FPS. Ha olyan hangulatod van, hogy felgyújtanád a világot, akkor ülj le Doomozni. Le fogod tudni vezetni a feszültséget.