Mielőtt kalandra indulnánk a karakterünkkel, ebben a játékban magát a karaktert kell megalkotnunk. Minden körben választanak a játékosok egy-egy kockát, amit „beépítenek” a karakterük tulajdonságai közé.
A játék elején mindenki kap egy személyiséget, amit minél jobban kell megalkotnia:… [tovább]
Erre nem tudok csillagokat adni, annyira szét van hasadva a véleményem. De még mindig nem annyira, mint a játék maga. Az a helyzet ugyanis, hogy semmi köze nincs egymáshoz a játéknak és a settingnek. Úgyhogy vegyük is külön.
A setting tipikus szerepjáték, lehetünk törpék, elfek, bárdok, barbárok, vehetünk fegyvereket és páncélt. A kártyákon és karakterlapokon szép képek vannak.
A játék viszont kockapóker. Kivéve, hogy (Timo szavaival élve) a kockapóker mélyebb. Ez pedig elég csúfos a Roll Playerre nézve, tekintve, hogy mennyi anyag van benne.
Félreértés ne essék, élveztem a taktikázást, hova milyen színű kocka és milyen szám kell, hogyan és mennyit tudok még cserélni. Illetve a nagy zsák színes dobókocka is nagy pluszpont (bár az még inkább valami általános iskolás „matek játékosan” szettnek néz ki).
Ennek ellenére ez még mindig valami kockapóker-változat marad, amihez semmi köze nincs a szerepjátékos dekorációnak, ami emiatt gyakran erőltetetten is hat. Először azt hittem, hogy a karakterek létrehozása csak a kezdet, és lehet utána játszani velük, de nem ez a helyzet. Remélem, hogy aki belekezd, tisztában van ezzel, és így tudja élvezni az amúgy tényleg jópofa mechanikát.
