Grounded (2022)

Összesen 126 órát játszottam ezzel a játékkal, de ennél azért kevesebb idő alatt vittem ki, a 126 órában benne van a tavalyi próbálkozásom is. Nem azért futottam neki kétszer, mert első alkalommal nem tetszett, hanem mert más elvonta a figyelmem és mire idén újra megjött a kedvem hozzá, jobbnak láttam, ha újrakezdem.
A Grounded egy klasszikus túlélőjáték, viszont a különlegességét az adja, hogy a választott karakterünk egy tizenéves srác/lány, aki egyszerre egy idegen hátsókertben találja magát nagyon-nagyon kicsire összezsugorodva (Grounded Wiki szerint 7 mm-re). Nyilván a feladat adja magát: vissza kell nyernünk a karakterünk eredeti méretét, és közben túl kell élnünk a hátsó kert veszedelmeit, amihez az udvarban található nyersanyagok lesznek a segítségünkre. Ötletes és kreatív a játék a Grounded, minden percét élveztem. Nem egyszer jutott eszembe közben gyerekkorom egyik kedvenc filmje a Drágám, a kölykök összementek.

Ja és nem utolsósorban nagy pacsi a készítőknek, amiért gondoltak az arachnofóbiásokra is, ugyanis be lehet állítani, hogy mennyire legyenek részletesek a pókok a játékban. Ha teljesen lehúzod, akkor úgy néznek ki, mintha kettő leszopogatott cukorka lenne egymásra pakolva, de hozzáteszem így is elég para a játék elején, amikor véletlen belefutsz valamelyikbe (azt tanultam meg a leghamarabb ebben a játékban, hogy merre nem ajánlatos kóborolni). Na, jó nem akarok hazudni, végig para, de később tier II és tier III fegyverekkel magabiztosabban lehet velük szembeszállni.

Nagyon király cucc, remélem a narratíván minimálisat bolondítanak, de kell-kell játék lett. Nagy pacsi a single-ért. Várom az 1.0-át és ugrok neki