Gördülő Birodalmak (2021)

Szinte egy az egyben Ganz Schön Clever érzet, de ez annál mégis sokkal jobb. Két szupermenő nagyméretű zöld dobókocka eredményével kell matekozni, 11 különböző területen használhatóak fel a dobott értékek. Rettentő egyszerűek a felhasználás szabályai, mint a GSC-ben, viszont azt kisakkozni, hogy végül milyen kombináció hoz majd össze több csillagot, már agyalást igényel. Nagyon kedvező solo gamerek részére, ugyanis van egy külön füzet, melyben egyszemélyes minigolf néven 18 különböző kihívást kapunk. Abszolút tudom én is ajánlani a roll & write rajongóknak.

Nem rossz, még érződik, hogy jobban ki kell ismerni a kombinációs lehetőségeket. Meg ugye amikor már ismered a kártyákat, az is sokat számít.
Egyébként agyas, egy közepesen nehéz roll and write játék. Kicsit szoliter, de sok ilyen típusú játékra jellemző ez.
A grafika nyeh, kicsit megerőltethették volna magukat. Viszont az a két nagy kocka olyan szép, jó tapizni őket.
Tudom, hogy ez egy print and play játéknak indult és kérésre lett végül boltban kapható társasjáték belőle. Emiatt is kicsit túlárazottnak tartom.
A solo módot még nem próbáltam, de érdekel.

Nem fogok újdonságot mondani azzal, hogy a Gördülő birodalmak a Stonemaier Games leplezetlen reklámhadjárata, hogy te, aki megveszed ezt a kis játékot, ismerd meg, és vedd meg a többi Stonemaier Gameset is. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem iszonyatosan menőre sikerült ez a játék. Reklám vagy sem, felettébb szórakoztató játék minden hibájával együtt.
A játék egy roll & write típusú játék, ahol először húzunk három lapot (gyakorlatilag három játékot) és ezeken a tereken kell a hat csillagot elérni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, vannak nyersanyagok (tök, szív, és pénz), amiket felhasználva lehet módosítani a kockadobás értékét, vagy lehet kreálni új kockákat, így megtámogatva a minnél több csillag megszerzését. Miután lejátszottuk a kilenc kört (kilenc kockadobást), újabb három kártyát húzunk, és újabb forduló jön. Megcsináljuk ezt harmadszor is, és akinek több pontja lesz, az nyer.
Ami zseniális benne, hogy úgy tudja ötvözni a játékelemek jó és népszerű részeit, hogy én csak megtapsolni tudom. Egyrészről ott a fő mechanizmus, a roll and write, ami alapból unalmas lehetne… hiszen hány ilyen játékot láttunk már! De nem az, mert több csavart is rak bele. Mind a minijátékok, mind pedig a lapok változatossága miatt minden kör picit másmilyen lesz, és segít abban, hogy nagyon sokszor újrajátszható is maradjon.
Másrészről a lapokon nagyon érdekes feladatok vannak. Van, ahol tetriszelemeket kell egymás mellé rakni, van ahol számokat kell (megfelelő sorrendben) beírni, vagy összeadogatni a számokat és így megfelelő mennyiséget adjon ki. Minden elem, ami benne van a játékban ismert, már láttuk valahol, valahogyan dolgoztunk vele, itt viszont mégis újítóan hat az a körítés, ahogyan játsszunk vele. Könnyű tanítani, mert ha valaki játszott x mennyiségű játékkal, könnyű ahhoz hasonlítani, akármennyire is elsőre bonyolultnak tűnnek a szabályok, vagy a játék.
Ami számomra eléggé negatív volt, hogy a lapok, amiken dolgozunk nagyon más komplexitásúak voltak. Volt, amelyiken röhögve érted el a hat csillagot, és lógattad utána a lábad (Scythe), volt, aminél küzdeni kellett, és vagy szerencse kell hozzá, vagy annyi nyersanyag, amivel befolyásolni tudod a kockád értékét (Fesztáv). Bár mindenki (külön-külön térben a sajátján) ugyanazon a három lapon dolgozik, így nem asszimetrikus, de érezhetően nem balanszolt a játék, így vannak olyan lapok, amiket nehezebben lehet teljesíteni (első játékalkalmakkor én nem is próbáltam, de lehetséges, hogy van rá mód, hogy ki lehessen maxolni a kártyákat).
Ami külön tetszik, hogy a kidobott számokat fel kell jegyezni, így egyrészről visszanézhető, hogy a másik tényleg szabályosan játszik, másrészről vezetve vannak a körök, és hogy éppen hol tartunk. Természetes a roll and write játékokban ez az első, amin el szoktunk csúszni, hogy nem tudjuk, melyik körben tartunk, és ezt szerintem nagyon ügyesen küszöböli ki ez a játék.
A komponensminőség tökéletes, teljesen megszokott Stonemaier Games minőség. Nagyon tetszett, hogy nem papírlapokat kapunk, hanem fóliázott (vagy nem tudom mit csinált) kártyákat, amiket letörölhető filccel írunk, így nincs az az érzésem, hogy mennyi papír megy a szemétbe, hanem gyakorlatilag végtelen élettartalma lehet a játéknak (csak új filcet kell venni, ha kifogy).Nagyon tetszetős a grafikája, érdekes, milyen elemeket ragadnak ki a játékokból, és ezt hogyan alkotják meg „piciben”. Az egyetlen kompanens ami nekem nem tetszett az a hatalmas kék-zöld kocka, ami hát elég furi nekem. Egy egyszerűbb kockát én szívesen láttam volna, de annyi baj legyen, így is tök jó játszani vele.
Ami viszont ehhez a minőséghez kell, az a pénz. Ez a játék szerintem iszonyatosan drága, és nagyon örültem neki, hogy párom lelkesedésből megvette, mert ennyit én egy roll and write játékért nem fizetnék, akármennyire is iszonyatosan menő minden alkatrész, és imádok vele játszani. Tudom, hogy ez hosszútávú befektetés, és rengeteget fogunk vele játszani, de nekem így is drága volt. Viszont aki megveszi, az tényleg egy minőséget kap cserébe.
Iszonyatosan jó játék, sokat nevettünk rajta, és nagyon tetszettek a kis megoldások. Biztosan sokat fogunk még vele játszani.