Darksiders (2010)

Eljött az idő, hogy végigjátsszam a teljes Darksiders sorozatott. Mert mint kiderült nem csak 3. rész de még a 2. rész is kimaradt. Úgyhogy idén (2024) újrajátszottam az első felvonást. Amúgy is kiváncsi voltam, hogy jól vagy rosszul öregedett-e eme game játékmenete.

A legtöbb részt tekintve nagyon is jól megállja a helyét ez a játék. A harcrendszer, a platforming és a fejtörők is élvezetes játékmenetet nyújt. Ami viszont nem az, hogy ez a játék mai szemmel nézve nagyon lomha. És nem csak azért mert nincs benne sprint, de sokszor van üresjárat, mint például egy hosszú folyosó ahol semmi nem történik (gondolom ezek voltak a töltő képernyők :)) Még egy negatívumom van és az a kamera kezelés ami olykor nem akar arra nézni amerre kellene, de végül is mai játékoknál sem mindig tökéletes. :)

A teljes játékon nézve ma is élvezetesnek találtam a Darksiders-t. A vérgőzös harcokat felváltó, felfedezés és fejtörők együtt majdnem tökéletes egyensúlyt teremtenek, ha nem lenne a korábban emlegetett lomhaság ami olykor-olykor megtöri a játék lendületét. A történet és a zene viszont továbbra is remek akár csak az előző végigjátszásoknál. :)

Ki ne élvezné, ha az Ocarina of Time-ot Arthassal játszhatná végig, egy érdekes sztorival nyakonöntve? Mindezt egy poszt-apokaliptikus világban? Simán király volt. Ráadásul, hányattatott sorsa ellenére, azóta sorozattá nőtte ki magát a Darksiders, minden nehézség ellenére sikeresen utat tört és most már úgy néz ki révbe ér és végigviszi a történetet, szóval hajrá!

Összességében, a Daksiders 2010-ben tudta hozni mindazt, ami miatt több mint egy millió példányt el tudtak belőle adni: vérgőzös, egyszerű játékmenetet, amelyben a kaszaboláson volt a lényeg, mindezt megfejelve egy kellően egyedi, és érdekes narratívával, amelyhez kellemes audiovizuális megvalósítás párosult. Hat év múlva azonban a játékipar akkorát fejlődött, hogy a szinte változtatás nélkül kiadott játékban a narratívában rejlő lehetőségek már kiaknázatlanok, a látvány elavult, a játékmechanikára pedig a csupasz jelző a legjobb – míg a zene még mindig megállja a helyét. Aki kíváncsi a 2010-es évek játékaira, de nem tudta azt megfelelő számítógép hiányában kipróbálni, azok számára hiánypótló lehet ez a kiadás, de az elvárásaikat viszont tekerjék lentebb, mert sajnos a mai minőségi mércét már nem tudja megugrani a Darksiders.

Értékelés: 60%

Narratíva: 55
Grafika: 60*
Zene: 75
Játékmenet: 50

*: A grafikai pont itt a feljavított verzió minőségére szól leginkább, nem pedig a 2016-os trendekhez viszonyul

„És előjőve egy másik, veres ló, és a ki azon üle, megadaték annak, hogy a békességet elvegye a földről, és hogy az emberek egymást öljék; és adaték annak egy nagy kard.”

A Darksiders egy egész kellemes hack 'n slash akciójáték, melyben az Apokalipszis 4 lovasa közül Háború a főszereplő. A történet szerint hősünk azt hiszi, hogy feltörték a pecséteket és eljött az Apokalipszis. De nem így történt. Háborút átverték és az ő nyakába kenik az egész balhét, de kap egy esélyt, hogy tisztázza a nevét. Röviden ennyi. A játékmenet a szokásos külső nézetes hack 'n slash móka. Megyünk, ölünk, kisebb logikai meg ügyességi részeket oldunk meg, majd megyünk és ölünk tovább. A grafikát szépnek nem mondanám, de csúnyának se. A hangok és irányitás is rendben van, csak azok a fránya bugok ne lennének. Ha szereted a műfajt, akkor kihagyhatatlan mű.