Assassin's Creed: Rogue (2014)

A Black Flagben oké volt a hajókázás, megvolt a hangulata és még számított annyira újnak, hogy a kihívást lássam benne, ne az időhúzást, de annyira azért nem szerettem meg, hogy itt örüljek neki. A „díszletet” sem szeretem, tényleg, elnézést az USA-tól, de a harmadik részben szerintem nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon nem AC-kompatibilis a terepük, de gondolom, az a piac túl nagy ahhoz, hogy skippelhessük, mindegy, örülök, hogy innen visszaevezünk Európába, ami nem csak szürke, kék, fehér meg barna színekből áll.
Viszont a sztorija jó, elég drámai is, ha jobban belegondolunk. Tesz valamit az AC univerzumához, most főleg a templomosok szemszögét próbálja hitelesíteni, kissé árnyalni őket, és ehhez kapcsolódóan úgy is lett vége, ahogy nem gondoltam volna. spoiler
Alapvetően oké, de a franchise gyengébbik felébe tartozik, és a kronológiához kell, több ismerős szereplő is van, és ahogy össze tudtam rakni, a végén már elhangzik pár mondat a következő rész kapcsán, de nem ezt fogom elővenni félév múlva egy estére, hogy lazítsak vele vagy nosztalgiázzak. Nagyon szeretném, ha az Unity, ami témájában sokkal közelebb áll hozzám, valamiben egy kicsit másabb lenne.

Mivel önálló, teljes értékű AC-ként jelent meg ez rész, ezért sokat vártam tőle, de keveset kaptam.
A történet érdekes, Shay is nagyon jó karakter, és végül is sikerült árnyalni a templomosok vs. asszaszinok ellentét képét, de maga a tényleges játékmenet elég kurtára sikeredett. A főcselekményen elég hamar végig lehet érni, és utána mi marad? Három bazi nagy térkép, amit az ember játékosa nem győz bejárni, hogy összegyűjtse a sok mindent pár jól kinéző páncélért, amiket aztán úgy sem fog használni, hisz a játékkal már rég végzett. Annyira pedig nem érdekes a táj, hogy olyan sokat akarjak ott időzni. Fa, fa, kő, megint fa, ja egy újabb kő, jeges tenger stb. A hajóroncsok és a barlangok még valamennyire fel is keltették az érdeklődésem, de a többi nem. Plusz nem fogok még x órát bele ölni, hogy 100 db jéghegyet szétlőjek…
Szóval a feszes történet vezetés rendben volt, plusz pontok járnak a Kenway-saga kiegészítéshez és az Unity bekapcsolásához, de a 3 térképes, keresgélős mindenség teljesen felesleges volt. Nekem nem adott, hanem elvett az élményből.

Történet és karakterügyileg is max egy okés darab, a környezet felejthető, de nem ártott kicsit a másik oldalról is megszemlélni a dolgokat. Az előző részek felfrissítése és megismerése után mindenképpen adott egy pluszt ennek az újrázásához. spoiler
Igazából 2 dolog van amit elég negatívnak éltem meg:
1. A rövidke főtörténethez képest RENGETEG a mellékes kis gyűjtögetés, már felesleges szinten. Menő az a pár páncél amit ezek miatt kaphatsz, de ennyi. (külön poén volt emiatt: spoiler
2. Bár ez a Kenway ciklus velejárója, de a Black Flag kivételével még mindig úgy érzem hogy semmi szükség nem volt a hajózásra.
Persze a jelenbéli szál továbbra is nulla, de ez egy általános probléma.

A végén nem is emlékeztem, hogy lesz egy kis teaser a következő részhez, meglátjuk mit hoz az AC: Unity újrázásom.

Történetileg nagyon ott volt, érdekes volt a templomosok cipőjébe járni, de azért itt is akadtak bőven problémák. A harcrendszert még mindog nem igazán sikerült megoldani, azért akadtak problémák a mászásokkal is, és a suttogós assasinok is nagyon kiakasztottak néha, amikor random rámugráltak, de spoiler.

Csak azért játszottam végig, hogy teljes legyen a lista. Nem mondom, hogy nem volt érdekes egy másik szemüvegen át nézni a templomosok és az asszaszinok konfliktusát, de Shay számomra teljesen unszimpatikus volt már az elejétől kezdve.
Összességében aki úgy érzi minden részletet szeretne tudni az AC-ról, szerintem játssza ki, de én soha többet nem fogom, az biztos.