Amanda The Adventurer (2023)

Egy hangulatos padláson „elátkozott” VHS kazettákat kell nézni, azok alapján puzzle-rejtvényeket megoldani. A felvételek egy „Dóra, a felfedező”-t imitáló rajzfilmet rejtenek. Ugyanazt az erőltetetten vidám, szájbarágósan oktatós stílust hozza, és ezt a nem túl természetes hangulatot, közvetlenséget torzítja el a horrorig. Jogosan tart az ember attól, hogy vajon nem esik-e át valami hatásvadász, edgy köpedelembe, de ettől nem kell félni. A játék erőssége, hogy nagyon is mérsékelt, ízléses; tudja, hol a határ, és iszonyú jól van megírva. Nem erőlködik az ijesztgetéssel, egy-egy kazetta után a síri csend elégségesen nyomasztó, önmagában félelmetes.
Az alkotónak jó érzéke van a műfajhoz: Következetesen kapcsolódnak egymáshoz a kazetták, de egy teljes történet nem rajzolódik ki. Az utalások segítségével csak a homályban tapogatózhatunk. Keveset mond ahhoz, hogy megértsük, de eleget, hogy elgondolkodjunk: Az ősi horror lényege. Az alkotásmódnak hála sok különböző, érdekes interpretáció született Amanda identitászavaros történetéről. A Dórához hasonló rajzfilmek sajátossága, hogy közvetlenül a nézőhöz beszélnek. Így, ami engem illet, a játék befejezésében a negyedik fal abszolút ledöntését és az ebből fakadó félelmet látom.

This sandwich is stinky because it's ROTTING. This tree stump is rotting, too. Do you know why? Things rot when they are not alive anymore. Do you know what the opposite of ALIVE is?

2023 egyik kedvence, nagyon várom a folytatást!