A Date with Death (2023)

Szerintem sok regény tanulhatna abból, ahogy ez a játék írta a romantikát. Nem egy hosszú (kb. 2-3 órás) játékról van szó, de végtelenül szerethető misztikus romantikus történetet kaptunk, rengeteg humorral, és néhány komolyabb témával.
A főszereplőnek van személyisége. Cinikus, igazi „Gen Z” humora van, és bár sok a custom opció (eleve van egy karakter készítő, ahol részletesen megalkothatod a főhősödet, de a játék során te döntöd el, hogy mi a munkája, milyen a családja, még azt is, hogy néz ki a szobája), de mégsem válik „blank face” figurává. A játék felében a misztikus szál gyakorlatilag minimális, mert a karakter pont úgy reagál a titokzatos chatprogramra, és a morcos tinire, aki a Halálnak gondolja magát, ahogy egy normális ember – meggyőződése, hogy egy delúzív hackerről van szó, aki valamiért zaklatja. Ez a rész egyébként a játék messze legviccesebb szakasza, végig lehet nevetni, ahogy a főhős szekálja a Kaszást, aki pedig a kezdeti, végtelenül dramatikus és egoista állapotból egyre normálisabb emberré válik.
A játék második fele már inkább klasszikus romantikus, több a hangsúly a misztikumon, és sokkal erősebb a szerelmi szál, de igazság szerint még az is rendkívül aranyos. A főszereplő páros nem veszíti el a humorát, csak azért, mert nyilvánvalóvá válik, hogy alakul köztük valami (még az olyan klisés jelenetek is, mint az ajándék virágok is illenek a karakterekhez ebben a formában). Közben viszont vannak konfliktusok, a fantasy problémákon túl a karakterek összevesznek néha a személyiségükből adódó problémákon is (az egyik legjobb pillanat az egész játékban, mikor szegény Kaszás bevallja az érzéseit, és kivételesen kifejezetten rosszul esik neki a cinikus humor, amivel a főszereplő kezeli). Egyszerűen jól lett megírva az egész kapcsolat, tényleg szurkol az ember a főszereplő párosnak, hogy oldják meg a problémákat, és jöjjenek ki jól az egészből. (Én speciel egy nagyon klasszikus, romantikus happy endet kaptam, szóval vannak ilyenek, de azóta utánanéztem – egyes döntések sülhetnek el nagyon rosszul, és bőven vannak tragikus zárások.)
Külön plusz pont, hogy az író egyébként telepakolta a történetet minijátékokkal (sőt, még egy extra, klasszikus Rómeó és Júlia dráma is lemegy a szomszédban – amit kihallgathatsz az eavesdrop funkcióval), szóval tényleg elképesztő mennyiségű tartalom van a rövid történetben. Szép a grafika, a zene tipikus animezene, de nem borzalmasan idegesítő. Az alapjáték nem szinkronizált, de elvileg meg fog jelenni egy DLC, ami hangokat is ad a történethez.
Összességében, szívmelengető misztikus-romantikus vígjáték ez a visual novel, amit abszolút merek ajánlani, ha az ember ki akar kicsit kapcsolni.