Mafia III (2016)

Nem rossz játék ez, csak érdemes vele sok szünetet tartani, és mással játszani, mert különben elég hamar unalmassá válik, illetne elveszik a hangulata.
Illetve ajánlott hozzá valami reshader használata is, ami eltávolítja a barnás árnyalatot..

pl: https://www.nexusmods.com/mafia3/mods/10 – Colour Correction and Blur Removal

Szeretném azt írni, hogy a Mafia 3 a GTA 5-öt is porba alázza, de akkor hazudnék. Sajna ez a játék nagy jó indulattal is csak egy gyenge alkotás lett, pedig olyan ígéretesen indult. De mi is a problémám vele? Lássuk.
Mint írtam, biztatóan indul a program, hogy aztán olyan 2 óra mindent megmutasson magából. Főhősünk, Lincoln Clay épp a vietnámi háborúból tért vissza és nem vágyik másra, csak egy nyugodt életre. Persze, hamar belekeveredik a new bordeux-i alvilág sötét ügyleteibe, aminek jutalma egy (nem éppen) jól irányzott lövés a fejébe. Túléli (kicsit rövid lenne a sztori, ha nem így történne) és miután felépül, neki áll, hogy szövetségeseket találjon magának és kicsinálja a maffiafőnököt. Szóval csak a szokásos bosszúhadjáraot kapjuk, de az előadás módja az, ami kiemeli a hasonszőrű programok közül a Mafia 3-at. A sztorit dokumentarista jellegű átvezetők képében ismerjük meg, ahol Lincoln ámokfutásának érintettjei szólalnak meg. Ez egy remek ötlet… lenne, ha a szabadon bejárható városban levő monoton küldetések nem törnék ripityára a hangulatot. Mindenki jobban járt volna, ha megtartják a 2 lineárisabb narratíváját.
De nem csak ez a baj a játékkal. Említettem, hogy monoton és ezt értsétek szó szerint. Az első 2 órában az összes létező fajta küldetéstípust megmutatja a játék, amikből alapból sincs sok. Menj el egy kerületbe, kezdj el ölni, rombolni meg pénzt lopni, amíg 1 számláló el nem éri a nullát, ekkor az adott hely kisfőnöke előmerészkedik, gyilkold le és vedd át a hely irányítását, majd add oda valamelyik szövetségesednek a 3 közül. Ők ezt különböző bónuszokkal hálálják meg, meg bizonyos időközönként csurran-cseppen egy kis zöldhasú Lincolnnak is. Ezenkívül vannak még versenyek meg persze az elmaradhatatlan gyüjtőgetnivalók (Playboy meg Hot-Rod magazinok, bakelitlemezek, apró vackok stb.).
És még nem fogytak el a játék hibái. Az még hagyján, hogy a grafika nem a legszebb, de gyakran kivág az asztalra és még bugos is.
Az autók vezetése legalább élvezetes, meg a gunplay is, annak ellenére, hogy az ellenfél mi-je nem vetekszik Eintstein intelligenciájával, de legalább jobban lőnek, mint Vaszilij Zajcev. Nem viccelek, egy pár centis résen keresztül úgy lábon lőttek, hogy öröm volt nézni. Valakinek. Mert engem abban a pillanatban lekarcolt az ideg, hogy ez miatt kezdhettem újra az egyik küldit.
Mit mondjak még? A Mafia 3-at teljes áron ne vedd meg, csak ha nagyon nem tudod, hová rakd a pénzed és csak akkor told végig, ha nincs jobb dolgod. Vagy ne legyenek túl nagy elvárásaid vele kapcsolatban és akkor nem fogsz csalódni.

Hogy őszinte legyek a játékkal töltött első néhány órában még azt gondoltam, hogy a Mafia III csak áldozatául esett annak a fajta téves megítélésnek, ami a nagy sikerű játéksorozat x-edik részeit éri utol időnként. Hogy egyértelműbb legyek: úgy gondoltam, hogyha nem a Mafia sorozat részeként jött volna ki, akkor kevesebb negatív kritikát kapott volna.
Végül is a történet nagyon jó és izgalmas, ki merem jelenteni, hogy ezen a téren méltó az elődökhöz. A kor hangulatát is tökéletesen sikerült megidézni. Annyira király érzés, amikor rádióból szólnak a ’60-as évek legendás zenéi te meg száguldozol a mocsárvidéken! Az elején volt néhányszor, hogy csak azért nem kezdtem neki egy-egy küldetésnek, mert pont mire a helyszínre értem volna, megszólalt a kedvenc számaim valamelyike és egyszerűen képtelen voltam kiszállni a kocsiból, inkább tettem egy kört helyette. :) Mindenféleképpen plusz pont jár a főküldetésekért is, mert azok elég változatosak és ötletesek. Kedvencem még mindig az LSD-s, hát az zseniális volt. :D
Jó néhány óra után jöttem rá, hogy igazából mi a problémája mindenkinek ezzel a játékkal. Egyrészt a mellékküldetések borzasztóan repetitívek! De annyira, hogy ugyanazt csinálod újra és újra és újra. Kinézed magadnak a városrészt, megtámadod a kisebb helyeket, ha megvan a megfelelő mennyiségű károkozás, akkor jöhetnek az underbossok, következőnél ugyanez. Külön bosszantó egy idő után, hogy az npc-k általában nagyon hülyék, ez főleg harcban és az egyszerű gyalogosok viselkedésében nyilvánul meg. Ugyanis harcban az ellenfél egyáltalán nem jelent nagy kihívást (maximum, akkor ha sokan vannak), a rendőröket is könnyű lerázni, a gyalogosok meg olyan szintű idiótaságot mutatnak, hogy az fáj (most komolyan, mennyire logikus viselkedés az, hogyha megijedsz egy száguldó autótól akkor elé veted magad?). Aztán ott vannak az olyan apróságok, amiket ha egyszer észreveszel, akkor szintén csökken a játékélmény. Pl.: Vannak sínek, plusz itt-ott egy két elhagyott vagon, de hol a vonat? Látott valaki vonatot ebben a játékban? Vagy miféle ’60-as évek az, ahol nincsen egy motor sem? Ebben az időszakban New Orleans-ból, bocsánat New Bordeux-ból ki voltak tiltva a kétkerekű járművek vagy mi?
Viszont mérlegelve a játék pozitívumait és negatívumait, még mindig azt mondom, hogy megéri játszani a Maifa III-mal, és én személy szerint nem sajnálom a vele töltött időt.

Ahhoz képes, hogy mennyire pesszimistán álltam hozzá, nagyon megváltozott a véleményem a játék végére. Pozitív csalódás volt számomra, mind grafikailag, zeneileg és persze történetileg. ^3^