Fogadd örökbe és szeresd örökre! – így szól a WAU kártyajáték szlogenje, ami az örökbefogadás és a felelős állattartás jelentőségére hívja fel a figyelmet. A játék célja pedig egyszerű: legyél te a leggyorsabb, aki öt boldog kutyus gazdijává válik! Gyűjtsd szorgosan a csontlóvékat, szeretgesd a… [tovább]
Tervező
Langa Kitti
Hegedűs Mátyás
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
WAU (2020) társasjáték 75%
Nagyon szerettem volna kipróbálni, mert magyar fejlesztésű játék, és mert érdekesnek gondoltam a kutyás témát (határozottan több cicás jó játék van, mint kutyás), és bár érdekes volt, engem nem nyert meg ez a kártyajáték.
A játék arról szól, hogy kutyusokat kell örökbefogadnod, majd ezeket a kutyusokat megszeretgetned. Emellett viszont vigyázni kell, mert a kutyusokat el lehet ijeszteni vagy át lehet venni, ha nincsenek megszeretgetve.
Alapvetően egy jó kártyajátéknak tartom. Jó innováció benne, hogy nem csak lerakni kell az állatokat, de meg is kell szeretgetni őket, így igazából véded is az állatokat, meg van egy más fajta célod is, nem csak kutyákat örökbefogadni.
A téma is nagyon jó, kellemesen illeszkedik a játékhoz, nagyon jó, hogy az örökbefogadást promótálja, és hogy megmutatja, hogy nem csak befogadni kell, de foglalkozni is vele. A szívatós kártyák is jól illeszkednek a témába, bár tény, hogy sok átfedés van a Kutyavilág kártyajátékkal (bár a téma determinál).
Ami nekem mgis negatívum volt, hogy nagyon szűknek éreztem a kezemet: a játék nagyrészében igazából passzoltam, és kártyát húztam, és a maradék, sokkal kisebb részében történt a játék, ami izgalmas volt. Emellett pedig akármennyire is cukinak tűnik ez a játéktéma, ettől még ez egy konfrontatív, egymást szivatós játék. Igen, olyan, mintaz Unikornisok, meg a Robbanó cicák, meg hasonlók, ami miatt nekem furcsa érzés volt játszani vele. Valahogy a téma, és a játékban való érzetem volt hogy jól találkozott, de volt, hogy nagyon elvált egymástól.
A másik megosztó dolog a rajzolás volt. Nagyon cukiiiii kutyusrajzok vannak rajta, és eszméletlenül édesek, ránézni is jó, ugyanúgy, ahogy a többi kártyán lévő illusztrációra. Ellenben ahogyan láttam viszonylag limitált mennyiségű kutyus került a lapokra, és ők is inkább a kisebb termetű „cuki” kutyusok. Ami nem baj, de én is, mint mások is, próbáltuk megkeresni a saját kutyusunkat rajta, és hát nagyon nem találtuk meg. Ez is olyan, hogy pici odafigyeléssel (és kérdőívekkel) tuti jobban beindítható lett volna a rajongás csak azáltal, hogy ott az én kedvenc kutyafajtám, de édi.
A játék amúgy nem rossz, de fel kell készülni arra, hogy ez eléggé konfrontatív és arra, hogy ez többen jobb. Minél többen, annál jobb. Aki szereti a kutyusokat és a konfrontatív kártyajátékokat, annak tuti tetszeni fog.