Szinte mondhatnám azt is, hogy találomra választottunk játékot, amikor kiválasztottuk, hogy ezzel szeretnénk játszani, azóta pedig sokszor kerül elő, hogy meg kellene vennünk, annyira jó.
A játék arról szól, hogy fákat nevelünk, és minél jobb helyen helyezkedik el a fa, amit kivágunk, annál több pontot kapunk érte. De a fák leárnyékolhatják egymást, így nehezítve a növekedést, és a pontok beszerzését.
Igazából nagyon absztrakt játék, de közben mégis megvan a témája, amitől izgalmasabb lesz számomra. Igazából ami fontos, hogy jól helyezkedjünk, amit nehéz is így definiálni, hiszen figyelni kell a pontokra, hogy ne legyen útban (egy ideig) senki, hogy hogyan megy a nap és ezzel hogyan tudom optimalizálni, hogy a fám felcseperedjen. De közben a fám kivágása se mindegy, hiszen az ad napfénypontot, amivel ültetni tudok, így nem mindegy, mikor vágom ki a magasra nőtt fámat.
Bár a szabályai viszonylag egyszerűek, mégis egy agyégetős élmény, ahogy ülsz a tábla felett és próbálod növelni a fákat (ami sokszor nem megy). Az embernek inkább az az élménye, hogy lefő az agya, és nem az, hogy milyen cuki fás játékkal játszott.
A komponensek nagyon jók, nagyon jól néz ki a játék, szép ránézni (és jó érzés látni, ahogy felépül egy erdő, és rengeteg fácska álldogál a terepen). Külön élmény, hogy mindegyik játékosnak más fái vannak, más színekkel, teljesen más (mégis hasonló) kinézettel. Az is tetszik, hogy nagyon aprólékos, ahogyan megbújik például egy mókus a fák között, vagy ahogy az élővilág feltűnik a pusztán a grafikákon keresztül. Egyedül ami kicsit furcsa volt az a Nap, ez olyan fapados megoldásnak tűnt a többi mellett.
Nagyon szeretjük ezt a játékot, iszonyatosan izgalmas vele játszani, de közben megvan a gondolkodós hangulata. A szabályai egyszerűek, de nehéz szerintem jól játszani.