Little Hope (2020)

5-ből 2-en életben maradtak.. hm hm..

Néha kell egy kis horror.. egy rejtélyes kis város, ahonnan nem lehet eljönni, bármerre is indulsz; ahol a jelen összekeveredik a múlttal, a karakterek hasonlítanak a múltbeli karakterekhez, és akinek a hasonmásával történik valami rossz a múltban, kezdhet aggódni a jelenben!

Szokásos dolog megvolt, dehát köztudott, hogy NEM szabad szétválni egy ilyen helyen, éjjel, tök sötétben, buszbaleset után.

Node hol a buszsofőr? A kurátor szerint is Ő a kulcsfigura. És nincs sehol!
spoiler

Személy szerint én nagyon élveztem a játékot,fent tudja tartani az ember érdeklődését.A karakterek érdekesek és maga a sztori is úgy van felépítve,hogy folyamatosan azon agyaljunk,hogy mi is folyik itt valójában.Különösen tetszett,hogy elgondolkodtatott és a kérdéseimre csakis a végén kaptam választ,a végkifejlet pedig teljesen lesokkolt,sosem jöttem volna rá,hogy ez áll a misztikus jelenségek mögött.Számomra az a jó horror,ami “be tud csapni” és sikerül elérnie azt,hogy még a történet vége után is elgondolkodjak rajta,tehát a cselekmény szempontjából a Little Hope véleményem szerint tökéletes.
Negatívumnak azt tudnám felhozni,hogy az ügyességi része a játéknak normál fokozaton is elég nehéz,ami párszor kicsit idegesítő volt,de teljesíthető.Illetve szerintem picit hosszabb is lehetett volna a történet,nagyon hirtelen lett vége,de ennek ellenére csak ajánlani tudom azoknak akiknek tetszett az Until Dawn és/vagy kedvelik a horror műfajt.

Szerencsére kijavították a Men of Medan hibáit. Lehet kötődni a karakterekhez, idő is van erre nem halnak meg 5 perc után, nem lehetetlenek (bár nehezek) az ügyességi részek, csavaros de jórészt logikus és ötletes a sztori, nem kaptunk folyamatosan idegbajt a logikátlan nézetektől (bár a végén volt pár ilyen jelenet). Annyi hogy így első játszásra úgy tűnik hogy sokat számít a karaktetek jellemfejlődése a végkimenetel szempontából, így talán a legszerencsésebb ha minden karaktert más játékos játszik vagy ha megpróbálja az ember az összes karaktert tökéletesre formálni ami szerintem kicsit unalmas, én legalábbis az alaptermészetüket próbáltam kimaxolni így hogy egyik se igazán én voltam – de végülis lehet hogy ha sikerülnek az ügyességi próbák akkor ez mindegy is lett volna. Nagyon ötletes még ahogy beszűkìtették a nagy területet az adott részekre, eltaláltak a nyomasztó hangulatot meg még egy csomó apró játékélménybeni pozitívumra odafigyeltek (a karakter a játéktér szélén nem nekisétál a semminek hanem megáll, a többiek is sétálnak meg tesznek-vesznek at aktív karakter körül bár ez furcsa mód pont néhány átvezető videóban volt másképp, a premotionok tényleg segítenek ha nagyon figyel az ember). Szerintem minden Until dawn rajongónak (és Men of Medanban csalódónak) érdemes adnia egy esélyt a Little hopenak – utóbbival egy lapon sem említhető, és majdnem eléri az előbbi játékélményét, nem próbálva lemásolni azt.