Exit 3. – A fáraó sírkamrája (2016)

Első Exit élményem, de biztosan nem az utolsó! Folyton jöttek a rácsodálkozások, hogy most komolyan még AZT IS használni kell? Nagyon kreatív a játék, az ember folyton meglepődik. Sokkal izgalmasabb, mint hasonszőrű társai, amikben sima kártyákkal haladunk csak előre vagy egy applikáció vezérel minket. A legjobb a szabadulószobás játékok közül.
A fáraós hátránya, hogy egy ponton kellett hozzá német nyelvtudás. MInimális, meg mondhatni alapszó, de nekem totál németlennek így is esélytelen vállalkozás lett volna, ha nincs velem két németes. Lehet, hogy ez ciki, de annyira távol áll tőlem a német, hogy ez kifogott volna rajtam. Csalódás is volt számomra ez a játék részéről, bár tudom, hogy nehéz lett volna a Piantiknak ezt átültetni magyarba, de legalább valami kis segédlet lett volna hozzá…

Első EXIT játékom, és lehet, hogy az utolsó. A játékélményt nagyon rontotta, hogy egy részben kitöltött játékot sikerült megvennem – az eladó azt hazudta, csak egy helyen írtak bele, nos…

Szabadulószobában talán egyszer jártam, de szabadulószobás videójátékokkal játszottam, azokat nagyon szerettem! Ezzel az EXIT játékkal viszont nem tudtunk összehangolódni. Nagyon nehezen kaptunk rá arra, mire kell figyelni, mit lehet használni. Persze az jó, ha nem minden egyértelmű, különben értelmüket vesztik az ilyen játékok, de amikor utána néztünk, vagy rájöttünk egy-két megoldásra, a katarzis érzés elmaradt. A feladványok nem voltak nagyon izgalmasak, és tényleg az összes többi EXIT játékban is ilyen tárcsa van kitekerni számokat? Értem, hogy ez egy megoldás, de hogy mindig? No mindegy. Annyira ez az egyiptomi feeling sem jött meg játék közben, nagyon kicsik a kártyák, nekem így nagyon ingerszegény.

DE amin aztán teljesen ki voltam akadva, hogy néha olyan volt a magyar szöveg, mintha bedobták volna Google fordítóba, pedig aztán a Piatnik az valami nagy meg régi múltú társasjáték forgalmazó cég nem? Azt kezdtem érezni, hogy nah ez pontosan olyan, mint amikor egy könyvet elront a magyar fordítása, valahogy keserű lett a szám íze, hogy még itt is ezzel kell szembesülni. Az, hogy az egyik feladványhoz még egy kis némettudás is kellett… hát jó :'D.

Nehezen kezdtük el a játékot, mert ez tipikusan olyan, amikor rá kell érezni, hogy mit vár el tőled a játék, és akkor fog igazán menni. Mivel első EXIT volt, ezért az elején nagyon vergődtünk, és sok idő ment el azzal, hogy ültünk, és ötletünk se volt mi lesz, de amikor kicsit megérti az ember a játék logikáját, akkor már sokkal jobb érzés játszani vele, és nagyjából a játék felét már illám sebességgel raktuk össze.
A téma érdekes volt, engem nagyon behúzott, de igazából látszott, hogy nem egy tudóscsapat alkotta meg „egyiptomosra” hanem csak népszerű a téma, és emiatt húzták pont ezt rá. Néha érdekes megjegyzései voltak páromnak, hogy a valóssággal mi nem stimmelt. (mert természetesen az egyiptomi téma az ő szakterülete, ezért pont ezt vette meg elsőnek)
A grafika jó volt, kellemes olyan szempontból, hogy átérezhetővé teszi a történetet, behúz egy világba. Ellenben a komponensek minősége nem mindenhol volt a legjobb. Nekem például nem tetszett, hogy a füzet ennyire igénytelen, hiszen így nem volt olyan kellemes forgatni sem. Nekünk a tárcsával se volt gond, de alapvetően abban is látok sérüléspotenciált (ahogyan a kis csíkokkal is).
Annak örültem, hogy mi alkatrészrongálás nélkül megoldottuk a feladványokat (ennél a résznél szerintem nem olyan nehéz ezt megoldani), illetve hogy tényleg minden alaktrészre aktívan szükségünk volt spoiler
Nekünk nagyon hosszú, több órás játék volt, de alapvetően segítség nélkül megtudtuk oldani a feladványokat. Izgalmas megoldások voltak benne, és szívesen játszanék más EXIT-ekkel is, amiknek a témájába én jobban bele tudok merülni.