Dropsy (2015)

Ennek a játéknak valami elképesztően lenyűgöző, szinte megfoghatatlanul komplex és különleges atmoszférája van. Amikből ez építkezik, azok pedig talán mind olyan elemek, amiket más hasonló játékokban már láttunk, de sikerült ezekből valami egészen egyedit összehozni. A játék egy borzalmas tragédiával kezdődik, amikor is leég a teltházas cirkuszi sátor. A játék ezt a motívumot nagyon erősen tudja ábrázolni: példának okáért a főhős anyja is meghal, de az áldozatok legközvetlenebb hozzátartozói is teljesen elképzelhetően viselkednek. Dropsy maga pedig egy fantasztikus karakter: torzszülött bohóc, első blikkre olyan, mintha egy horrorfilmből került volna elő, de kis ismertség után kiderül, hogy egy nagyon aranyos kis „fogyatékos” fickó, akinek élvezet segíteni. Mert bár Dropsy az ártatlanságát akarja bizonyítani, neki nem a nyomozás a célja, hanem egy ennél jóval nagyszabásúbb de egyszersmind lenyűgözően egyszerű dolog. Névleg, hogy mindenkit meg akar ölelni a környéken. Ehhez persze ki kell derítenie, hogy mi a baja a város búskomor lakóinak és segítenie nekik, hogy boldogabbak lehessenek, így megszerezve a bizalmukat. Persze a játéknak van története is, és emiatt alapvetően nem feltétlenül kell megörvendeztetni mindenkit a teljes sikerhez. A játékban folyamatosan telnek a napok, mindig, amikor elhagyunk egy helyszínt, egy napszakkal előrébb kerülünk. Természetesen sok ember minden nagyobb napszakban máshol van, és bizonyos feladatok csak a megfelelő időszakban végezhetőek el.
Az apróságok is tetszettek: a lehangoló, mégis gyerekes grafika, a sok szürreális elem (pl. Dropsy rémálmai), az egyre furábbá váló tájak, a csak képnyelven elmesélt, de egyre komplexebb és szívmelengetőbb történet mind csodásak. Talán a kedvenc elemem, hogy minden megölelt emberről megjelenik egy gyerekrajz Dropsy hálószobájának falán.
A játék alapvetően elég nehéz, nem könnyű megtalálni, mi merre van, és majdhogynem teljesen open world feelingje van: a legtöbb helyre eljuthatunk az elejétől, de sok épületbe csak meglehetősen komoly hadműveletek útján kerülhetünk beljebb. Akad egy-két ügyességi elemeket és lopakodást is tartalmazó rész, ahol meg is halhatunk, de szerencsére a játékban nincs Game Over, ilyenkor csak visszakerülünk a képernyő elejére.
Egy dolog van, ami miatt le lehetne vonni egy csillagot: a játékban akad egy kellemetlen bug. spoiler Persze ezt akkor tapasztaltam, nagyon könnyen lehet, hogy azóta javították.
Összességében azonban egy elképesztően hangulatos, jól sikerült kalandjáték a Dropsy, valami, ami képes a hagyományos elemek összekombinálásából valami teljesen egyedi élményt összehozni.