Codex Naturalis (2020)

Először is csodaszép szerintem. Mind a grafika, a színek, az anyagminőség szuper.
A játék maga könnyed családi, de azért agyalós. Szerencse van benne rendesen, de pont az előző mondat miatt ez rendben is van. Nagyon gyors egy meccs, kis dobozos, könnyen elfér egy táskában.
Fura, hogy eddig nem került elém.

Minket Thomas Dupont a Knarral vett meg kilóra. Bár a Codex Naturalis már korábban felkerült a várólistámra – mert milyen jó már ez a sarokletakarós mechanika, és mennyire gyönyörű az egész –, a vásárláshoz (amazonos beszerzés) kellett ez a kis löket.
A játék igazából majdnem mindent hozott, amit vártunk tőle:
– Elképesztően szép, imádom a grafikáját és az aranyozott kártyákat. A fa korongok színe kicsit hazavágja az összképet, sokkal jobb lenne valami természetesebb árnyalat, vagy akár figura a korongok helyett, de ezt elnézem neki. (Azért lehet, hogy a kedvenc törött alabárdos sárga lovagomat, ami egy fura sárkányos gyerekkori játékból maradt, hozzácsomagolom.)
– A sarokletakarós mechanika csúcs, nagyon izgalmas és élvezetes ebben az új mintázatban gondolkodni.
– A játék relatíve gyors, rövidke, hasonlóan a Knarrhoz, először lassacskán halad az ember, aztán pár nagyobb ugrással beszökken a célba.
Nekem hiányzott egy kerettörténet ehhez a játékhoz, meg annyira jó, hogy egy kicsivel többet is elbírnék belőle, mind a hosszából, mind a csavarokból, de így is szuper, ahogy van.
U.i.: A letakart sarkonként két pontot adó kártyákat túlzásnak érzem, mellettük nem sok értelme van három pontos végcélokra hajtani. De még tesztelgetjük.
U.u.i.: A 7 éves korhatárral nem tudom, mire gondoltak, ez egy sokfelé figyelős, nehéz döntéseket meghozós játék, 10 éves kor alatt nem ajánlom.

Nagyon-nagyon szép, a témája és a külleme engem egyből megnyert magának. Alapvetően egyszerű, az első egy-két játék során talán még nem jönnek ki a finomságai, de ha ráérez az ember, hogy mikre érdemes még figyelni, akkor egész jól lehet benne taktikázni. Szerintem egészen egyedi játékmechanizmusa van (én legalábbis nem ismerek hasonlót), már csak ezért is vissza-visszatérek hozzá, meg nálam tényleg minden szempontból nagyon betalált, de amúgy elismerem, hogy kissé talán túl komoly és interakció egyáltalán nincs benne – tipikusan olyan "társas"játék, amiben az összes játékos egyéni játékot játszik, aztán a végén megbeszélik, kinek hány pontja lett. Viszont tényleg nagyon szép :)

Ez megint egy olyan játék, amelynél nem csak a tudás határozza meg, hogy ki nyer, hanem az is, hogy milyen kártyákkal kezdünk, illetve a kombinációkhoz szükséges lapok nekünk jönnek-e fel, vagy az ellenfelünknek. Utóbbi esetben a fejünk tetejére is állhatunk, a győzelem elúszott.

BGAn játszottam, könnyed, bemelegiteshez jó. Tervezem megvenni.